Piroshka: Tradicionális eljárások a plakáterdő árnyékában

A Design Hét második állomásán, a Kék-fehér // Piroshka bemutatóján jártam, ahol négy női alkotónak a kortárs képzőművészet, a divat és a formatervezés határán elhelyezkedő alkotásait prezentálták, akik bár hagyományos technikákkal dolgoznak, napjaink aktuális társadalmi kérdéseire reflektálnak.

Helyszín a Fian Koncept, egy kulturális ajándékbolt a Budai Várban. Különböző kortárs designerek kisszériás termékeit vásárolhatja meg a nagyérdemű, amiket a weboldaluk szerint hosszas kutatás alapján válogattak össze, hogy illeszkedjenek az üzlet koncepciójába.

Itt kapható a Piroshka brand vállvetve néhány izgalmas és kevésbé érdekes, de egységesen felső árkategóriás iparművészeti termékkel együtt. A bemutatott kollekció a két márka kollaborációjából született.

A Kék-fehér kollekció népi motívumvilágon kívüli másik fontos része a hagyományos kékfestő eljárás, visszaköszön az egyidejűleg megtekinthető kiállításban is, amely a Magyar Valóg: Kék-Fehér hagyományok az urbánus kultúrában nevet viseli.

Szarkazmus szenzorjaim mindjárt gerjedni kezdtek az izgalomtól, hogy a Várnegyed szívében található Fortuna utcában fogják elárulni nekünk a magyar valóság csínját-bínját, és a kiállítás leírását elolvasva csak fokozódott bennem várakozás.

Hétköznapi tányérok fognak mesélni menekültekről, hajléktalanokról és utcai erőszakról:

Evés közben a legkevésbé sem gondolunk a társadalmi egyenlőtlenségekre, az utcai koldusokra vagy bármilyen, számunkra zavaró dologra (sic!). De mi van akkor, ha a leves után, a virágminta helyett mégis megjelenik a tányérunkon egy menekült, vagy éppen egy utcai verekedés? 

A pavlovi feltételes reflex erősen megindította az epekiválasztást, de a potenciális ingyen pezsgőre és pogácsára való tekintettel inkább elfojtottam ezeket, hogy majd vasárnap a cikk megírásakor, újult erővel törjenek ki, ha kell.

/ Fotó: Nathalie Nicolai

Mialatt vártunk a bemutatóra, a tányéros kiállítás felé vettem az irányt. Középen terített asztalon 6 lapostányér – ez volt a Gödölye meséje.

Minden tányér egy-egy epizód a történet kortárs átiratából egy üres hirdetőtábla árnyékában, mintha nem tudta volna eldönteni a művész, hogy a közelmúlt mely remekművét jelenítse meg rajta: egy frappáns gecizést vagy egy kis ízléses gyűlöletkampányt.

Az asztal körül más különálló kerámia történetek Gulyás Márton, Anthony Kiedis, néhány menekült és a Parlament szereplésével. Túl mély összefüggést kár keresni a különböző jelenetek közt, inkább egy merítést mutat a közbeszéd lelkiállapotáról, de csak úgy kiskanállal. Aktuálpolitika találkozik tradícióval, kultúrával és egy kis magyarosch-sággal. Nem tudom, mi köze van az RHCP-nek a kerékbilincsekhez, de a parlament kupolája előtt zuhanó magasugrónál éreztem valamit.

/ Fotó: Nathalie Nicolai

A méretes mélytányér fenekén homorodó országház kupolája és a műugró széttárt karokkal, aki, mint egy kereszt, zuhan. Az üzenet teljes összhangban van a médiummal, irónia befelé és kifelé egyaránt. A mű még a falon is jól nézett ki, hát még hogyha halászlé lett volna benne! Viszont nem szívesen villáznék a kerítés alatt átbújó menekültekről készült tányérról mignon-t, és így kaja nélkül még inkább erőltetettnek érzem.

/ Fotó: Nathalie Nicolai

A Kék-Fehér kollekció bemutatóján felvonultatott ruhák mindennapi viseletre tervezték, túl nagy kalandokat nem tartogatott számomra, és többnyire azt az érzést keltették bennem, hogy egyáltalán nem ismerek olyan embert, akin el tudnék képzelni egy csodaszarvasos blézert. De ugyanakkor személyesen olyat is alig ismerek, aki bevallaná, hogy az ország kétharmadához tartozik máig, mégis vannak bőven.

/ Fotó: Nathalie Nicolai

A Fian Koncept saját bevallása szerint, az üzlet elsősorban a várban bolyongó külföldi turisták kifinomultabb rétegét igyekszik megszólítani. Vásárlók, akik valami autentikusat akarnak birtokba venni ebből az egzotikus kultúrából. A különleges anyagok, kézzel hímzett gyöngytyúkok és egyéb népi motívumok hologramja által hitelesített termékek valóban nagyon jó áron cserélnek gazdát. Kulturális entitások exportja folyik itt, kis kiszerelésben. És bár nem tudom, mi köze van a sok száz éves motívumvilágnak, egy égből pottyant német vagy japán turista önkifejezéséhez, gyanítom jól működő zseton az etnikai és kulturális érzékenység bemutatásához, ott, ahol foglalkoznak az ilyesmivel.

Tervezők: Szilágyi Csilla, Boldizsár Zsuzsa, Szabó Eszter Ágnes, Hegedűs Anna

Kék-fehér // Piroshka, 2017. október 13., Budapest, Design Hét

Kezdőlap > Uncategorized > Piroshka: Tradicionális eljárások a plakáterdő árnyékában
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: email

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból