A gyerek családi háttere 103 pontos különbséget jelenthet Magyarországon
A második adat talán még többet mond az iskolarendszerről. Az OECD a magyar diákokat családjuk gazdasági, társadalmi és kulturális helyzete alapján négy csoportra osztotta. A legjobb helyzetű negyed és a leghátrányosabb negyed között 103 pont volt a különbség természettudományból.
Az OECD-országok átlagában ugyanez a szakadék 85 pont. Magyarországon tehát a családi háttér jóval erősebben együtt jár a teljesítménnyel, mint általában a fejlett országokban. A társadalmi-gazdasági helyzet a magyar diákok természettudományos eredményei közötti különbségek 18 százalékát magyarázta, miközben az OECD-átlag csak 12 százalék volt.
Ez nem azt jelenti, hogy egy rosszabb anyagi helyzetű gyerek szükségszerűen gyengén teljesít: a hátrányos helyzetű magyar diákok 10 százaléka saját országán belül bekerült a legjobban teljesítő negyedbe. Az adat inkább azt mutatja, hogy Magyarországon az iskola továbbra sem képes olyan mértékben kiegyenlíteni az otthonról hozott különbségeket, mint számos más ország oktatási rendszere.
