Az akadémiai szektorban a feltalálók fele nő, az üzleti szektorban csak minden harmadik
Az összegzés szerint a World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett.
A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). Ugyanakkor a munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék – tartalmazza a közlemény.
A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki
– idézi a közlemény Pomázi Gyulát, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökét. Hozzátette, hogy a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék). A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.
Latin-Amerikában és a Karib-térségben a legmagasabb a női feltalálók aránya, 19 százalék
Pomázi Gyula emlékeztetett arra, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus és Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta.
A közleményben olvasható, hogy az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította: a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították, hogy a kisebbségek, az alacsony jövedelmű családok és a nők lehetőségeinek javítása a gazdasági növekedést is gyorsítja.
Az SZNTH tájékoztatója arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekvő arány ellenére Európa nem áll az elsők között: Latin-Amerikában és a Karib-térségben 19 százalékkal a legmagasabb a női feltalálók aránya, Észak-Amerika és Ázsia 17 százaléka után következik csak Európa, ahol 14 százalék ez az arány.
Tényleg nem születtek kiemelkedő női képzőművészek? Linda Nochlin válaszával 50 éve ízekre szedte a művészettörténet addigi felfogását a női alkotókról
Nochlin arra bátorít, hogy tévedhetünk is, és a feminista művészettörténet épp arra hivatott, hogy felkavarja az állóvizet, és borzolja a kedélyeket.
