Százmilliárdos állami kimentés és a szimbolikus büntetés
A Postabank összeomlását követően elkerülhetetlenné vált az állami beavatkozás, mivel a pénzintézet bedőlése az egész magyar pénzügyi szektort megrázkódtatással fenyegette. Az elhibázott hitelezési politika, a hiányzó céltartalékok és a szétfolyt források miatti állami bankkonszolidáció számlája végül meghaladta a 100 milliárd forintot, amit teljes egészében az adófizetők álltak.
A bank éléről 1998-ban leváltott Princz Gábor és társai ellen hosszú évekig tartó büntetőeljárás indult hűtlen kezelés vádjával. A bonyolult, elhúzódó peres eljárás végén, 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság jogerősen csupán hanyag kezelésben találta bűnösnek a bank egykori első emberét, és mindössze 3,6 millió forintos pénzbüntetést szabott ki rá.
A Postabank története így a rendszerváltás utáni korszak szimbolikus fejezetévé vált: megmutatta, miként terhelhették az adófizetőkre egy politikai és médiakapcsolatokkal bástyázott pénzügyi birodalom százmilliárdos veszteségeit.
