A menzaprogram és a törvényes hiányplafon feszültsége
A kormányzat által beindított ingyenes tápláló étkeztetési program, az úgynevezett „free nutritious meals” büdzséje a tervek szerint több mint húszmilliárd dollárra duzzad 2026-ra. A program támogatottságát hangsúlyozva Mochammad Firman Hidayat rámutatott, hogy „azok a diákok, akik nem kapnak ingyenes étkezést, hajlamosabbak többet hiányozni. Ezzel szemben azok, akik kapnak, általában ritkábban mulasztanak az iskolából.”
A költségvetési kockázatok miatt azonban az Indonéz Közgazdász Szövetség 713 tagja közösen szólította fel a vezetést az intézkedés ideiglenes leállítására. Az 1997-es válság után törvénybe foglalt háromszázalékos GDP-arányos hiányplafon fenntartása ugyanis veszélybe került az elszálló kiadások következtében. A hiány pótlására bevezetett közterhek ellenállást szültek, egy felmérés szerint a lakosság mintegy 82 százaléka elviselhetetlenül magasnak ítéli az adókat.
A hangulat javítására az államfő testvére, Hashim Djojohadikusumo azt javasolta, hogy minden rászoruló kapjon ingyenes telefont és hozzá kapcsolódó bankszámlát a pénzügyi felzárkózás segítésére. A jóléti osztogatás ötlete azonban nem oszlatta el a gazdaság fenntarthatóságával kapcsolatos piaci aggodalmakat.
A pénzügyi aggodalmak közepette az MSCI indexszolgáltató olyan lépésre szánta el magát, amely súlyos tőkekiáramlást indított el a jakartai tőzsdén.
