Sok olyan esemény történik az életünkben, amelyeket gyakran nehéz megérteni. A tudósok már alkottak olyan elméleteket, amelyek megmagyarázzák, mit jelentenek ezek a körülöttünk zajló dolgok.
Kiderült, hogy az emberek viselkedése valójában egész kiszámítható, mintha egy forgatókönyv szerint cselekednénk.
A Bright Side összegyűjtött egy listát néhány pszichológiai hatásról, amelyek befolyásolják az emberek cselekedeteit.
1. A tanult tehetetlenség elmélete
A tanult tehetetlenség olyan állapot, amelyben az ember nem próbál semmit tenni élete jobbításáért. Miért hívják „tanultnak”? Mert senki sem születik azzal a gondolattal, hogy az akadályok leküzdése haszontalan. Ez a gondolat sok stressz vagy többszörös kudarc után jelenik meg. Az emberek feladják, és elkezdik azt hinni, hogy semmi sem múlik rajtuk, különösen azután, hogy számos csapást kaptak már az élettől.
Íme, egy példa a való életből: Az ember kétszer megbukott az egyetemre való felvételhez szükséges vizsgákon, nagyon kevés pénzért keményen dolgozik, és nem tud szakítani a mérgező házastársával. A megoldás egészen egyszerűnek tűnik: készülj fel a vizsgára, keress másik állást, válj el, és megszűnnek a problémáid. De valaki, aki tehetetlenséget tanult, nem lát könnyű kiutat, és továbbra is elviseli a fájdalmat.
Mit lehet tenni?
- Felejtsd el a tökéletességet – nagyon kevés dolog van, amit 100%-ig tökéletesre tudsz tenni az életben.
- Csökkentsd az elvárásaidat, beleértve a negatívakat is. Hajlamosak vagyunk megijedni a bajtól, pedig még meg sem történt.
- Tanulj meg optimistának maradni. Van valami, amit tanult optimizmusnak hívnak, és ezt többféle gyakorlat segítségével sajátíthatod el.
A valóság alagút elmélete
Ezen elmélet szerint az ember saját tapasztalata és hiedelmei szűrőin keresztül látja a világot. A nevelés, az oktatás, és minden öröm és kudarc, ami valaha történt velünk, alkotja valóságalagútunk anyagát. Ezért az emberek gyakran eltérően reagálnak ugyanazokra a dolgokra.
Íme, egy példa a való életből: A Mona Lisát, Leonardo DaVinci híres festményét nézve az egyik ember egy titokzatos mosolyt, a másik a matematikai tökéletességet, míg a harmadik egy kövér, szemöldök nélküli nőt lát. Ezen emberek egyike sem téved, mert mindannyian a saját valóságalagútjukban élnek, és erősen hiszik, hogy igazuk van.
Mindez azért történik, mert a valóságalagút-elmélet szerint nincs közös igazságunk. Lehetetlen, hogy létezzen, mert nagyon nehéz kiszabadulni a saját ismerős, biztonságos és kényelmes alagútunkból.
Láb az ajtóban
Eleinte egy személy tesz neked egy kis szívességet, később pedig csapdába esel, mert a követelései és kérései egyre merészebbek lesznek, miközben te nem tudsz nemet mondani. A „láb az ajtóban” nevű trükköt széles körben alkalmazzák a marketingesek, akik el akarják adni az áruikat.
Íme egy példa a való életből: A szolgáltatók azt mondják: „Szerezd meg programunk próbaverzióját” vagy „Iratkozz fel szolgáltatásainkra – az előfizetés első hónapja ingyenes”. A fogyasztó még egy fillért sem fizetett, de máris csapdába esett, mert a meghosszabbított előfizetést könnyebb eladni annak, aki már kipróbálta az ingyenes verziót.
Ha egy eladó nagy engedményt vagy üzletet ígér, az azt jelenti, hogy elolvasta az egyik pszichológiai könyvet, és megpróbálja betenni a lábát az ajtón. Tisztában vannak vele, hogy újra eljössz, és sok pénzt költesz majd el az üzletükben.
Az anonim tekintély elmélete
Ezen elmélet szerint könnyűvé válik az emberek manipulálása varázsszavak segítségével. Az olyan kifejezések, mint a „tudósok szerint” vagy a „szakértők állítása”, amelyeket még nyilvánvaló tudományos kutatás sem támaszt alá, könnyen felfoghatók igazságnak. Tudat alatt hallgatunk névtelen tekintélyre (szakértőre vagy tudósra), amely talán nem is létezik.
Íme egy példa a való életből: A tabletták reklámfilmjei azt állítják, hogy a gyógyszernek a hatékonyságát tudósok bizonyították. Ettől a néző elkezd megbízni ebben a kijelentésben. Hogy lehet nem hinni a tudósoknak? Ne bízzon a személytelen információkban. A reklámokban, az interneten és az újságokban olyan kifejezéseket is használnak, amelyek hazugságnak számítanak. Itt van néhány közülük:
- Pontos számok nélküli kifejezések, például „a legtöbb tudós” vagy „néhány ember” (kik ezek az emberek?)
- Passzív hang használata – „megfontolandó” (ki fontolja meg?)
- Olyan kifejezések, mint például: „Akár 100%” (2% vagy 99%?)
Kiskacsa szindróma
Egy frissen kikelt kiskacsa elhiszi az anyjának az első mozgó tárgyat, amit lát, és továbbra is követi mindenhová. Egy ember, egy kutya, egy kecske vagy akár egy élettelen tárgy is szolgálhat „anyaként”. A tudósok ezt a viselkedést „lenyomatozásnak” nevezik, és azt is mondják, hogy minden ember rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
A babakacsa-szindróma akkor jelenik meg, amikor egy személy új környezettel találkozik, és azt a tárgyat kezdi a legjobbnak tekinteni, amelyet először látott. Ráadásul nagyon nehéz rávenni ezt a „kacsát” valami új kipróbálására, és szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy az új dolgok jobbak, mint a régiek.
Íme egy példa a való életből: „A papírkönyvek jobbak, mint a digitálisak” vagy „A gombokkal ellátott mobiltelefonok megbízhatóbbak, mint az érintős telefonok”, vagy „Ez az új dizájn szörnyű” – ezek a kifejezések arra utalnak, hogy az embernek kiskacsa szindrómája van.
Ez a hatás elfogulttá teszi az embert, és megakadályozza, hogy meghallgassuk mások véleményét. Az új dolgok azonban jók és kényelmesek is lehetnek.
Kapcsolódó cikk
5 pszichológiai hatás, amely emberek millióit befolyásolja
Az emberi agy néha irracionálisan tud viselkedni.
