A hatalomgyakorlás reflexei nem változnak meg pusztán attól, hogy új arcok ülnek a bársonyszékekben. Puzsér Róbert a Magyar Közöny Podcast legújabb adásában éles kritikával illette a Tisza-kormány első időszakát, különösen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki kinevezése körüli vitát. A publicista szerint az ügy komoly bizalmi törést okozott a TISZA-táborban, miközben a vezetés részéről elmaradt az érdemi válasz – írta meg a Szeretlek Magyarország.

A feszültség fókuszában a két jelölt, Ligeti Miklós és Unger Anna Róza közötti óriási profilkülönbség áll. Puzsér szerint Ligeti Miklós a korrupcióüldözés széles körben elismert szaktekintélye, akinek lojalitása az országhoz köthető. Ezzel szemben Unger Anna Rózát olyan politikai megbízottnak tartja, akinek nincsenek megfelelő szakmai referenciái, és kinevezése mögött inkább személyes vagy politikai lojalitás sejthető.

Puzsér Róbert számonkéri Magyar Pétert Unger Anna NVVH-elnöki kinevezése miatt

Puzsér Róbert úgy véli, egy képviseleti demokráciában a kormánynak joga van meghozni a döntéseit, ám a választóknak és az értelmiségnek is joga van a válaszokhoz. A transzparencia hiánya azonban éppen a transzparentiát ígérő politikai erőtől válik visszatetszővé. A kinevezés módja és a döntés indoklásának hiánya miatt a publicista szerint komoly gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a háttérben már korábban születtek megállapodások.

„Az egyik mellett minden szól, a másik mellett meg nem is nagyon lehet látni, tudni vagy érteni, hogy mi. És amiről nem lehet tudni, hogy mi, ott szabadjon utánajárni, utána gondolni, vagy kérdéseket feltenni, hogy mi” – fogalmazott a publicista a két jelölt megítélése kapcsán.

Puzsér rámutatott arra is, hogy míg a korábbi hónapokban Magyar Péter a közösségi média visszajelzései alapján gyorsan korrigálta lépéseit, ebben az ügyben teljesen elmaradt a korrekció. Úgy látja, hogy a hivatalvezetői poszt átláthatósága és súlya még egy miniszteri vagy köztársasági elnöki tisztségnél is fontosabb a társadalmi bizalom szempontjából.

A Tisza-tábor reakciója Puzsér Róbert szerint a régi rendszerek beidegződéseit idézi

A kritika legélesebb része a TISZA-tábor egy részének reakcióját érintette. Puzsér szerint a felmerülő kérdésekre válaszul érkező elutasítás és a bírálók lehurrogása egy kifejezetten veszélyes szekta-mentalitást tükröz. Az a hozzáállás, amely a szavazók feladatát a választási voks megadásában meríti ki, megegyezik az elmúlt évtizedek politikai beidegződéseivel.

„Ezzel a mentalitással és ezzel a felhatalmazással csak Orbánokat és Gyurcsányokat képezünk magunk fölé” – jelentette ki Puzsér Róbert, hangsúlyozva, hogy a gondolkodásmentes szolgaság újra kitermeli az autoriter hatalomgyakorlást.

Bár a publicista elismerte a kormány egyes lépéseit – például a pragmatikus személyi kinevezéseket és a közbeszéd átalakítását –, figyelmeztetett: az elszámoltatás elhúzódása és a transzparencia elmaradása elnémítja a kritikus hangokat. A lezárásként megfogalmazott üzenete egyértelmű volt: „Én nem hívom ki Magyar Péter jogát ahhoz, hogy Unger Anna Rózát válassza, de a tiszás kommentelők, Magyar Péter és a kurzusa se hívja ki az értelmiség igényét, hogy igenis adjon a hatalom magyarázatot egy ilyen döntésre.”