Ötmillió forintos kikiáltási árról indulva végül 10 millió forintért kelt el Radnóti Miklós klasszikusának, a Járkálj csak, halálraítélt című versnek egyetlen fennmaradt kézirata.

Hirdetés

A Központi Antikvárium péntek esti árverésén a kézirat mellett autográf levelek, műfordítások, fényképek és különleges Biblia-kiadvány is szerepelt.

Bálinger Béla üzletvezető elmondta, hogy a Járkálj csak, halálraítélt című művet a 20. század egyik legfontosabb versének tartja.

Tehát ez önmagában egy szenzáció lenne, ám ami ezt igazán különlegessé teszi, hogy van benne egy átsatírozott sor. Ugye, azt kell tudni Radnótiról, hogy piszkozatot nem őrzött meg. Tehát az ő alkotói folyamatát nem nagyon lehet reprodukálni, mert minden piszkozatot megsemmisített

– mondta.

Radnóti Miklós: Járkálj csak halálraítélt című versének kézirata / Fotó: MTI

Az aukciós tétellel egy halhatatlan mű születésének utolsó mozzanatát ismerheti meg az utókor.

A világ minden táján Radnóti Miklós versét szavalják – Videó

Eredetileg a külföldre költöző Hídvégi András és Judit akart elbúcsúzni Radnótival az országtól, de aztán meglehetősen sokan csatlakoztak hozzájuk. A videóhoz készítettek egy honlapot is, hiszen minden egyes szelfi mögött ott van egy egész történet országokról, költözésről, múltról, jelenről, jövőről, amiket így megismerhetünk. “2006-ban, 10 éve éreztem először biztosan, hogy ez nem az én hazám.

Az antikvárium munkatársainak sikerült megfejteniük az átsatírozott verssort. Bálinger Béla kiemelte, hogy az eredeti verzióban a költő “villannak holnap a kaszák” sort írta, de végül ezt kisatírozta, és megszületett a végleges szöveg: “ejtik árnyuk a vadlibák”.

Radnóti Miklós: Járkálj csak halálraítélt című versének kézirata / Fotó: MTI

A vers címét Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós felesége adta, aki naplójában a “legszebb” jelzővel emlegette ezt a művet.

Mindenki Radnótit akarná – 109 éve született meg Radnóti Miklós

Elfogadó és befogadó ember volt, aki élvezte az élet apró eseményeit és magába zárta csalódásait. Ha legnagyobb költőinknek és íróinknak feltennénk a kérdést: kit választanának szobatársnak, a legtöbben Radnóti Miklós mellett tennék le a voksukat Soóky Andrea grafológus szerint. Költő és műfordító volt, a XX. századi magyar líra egyik meghatározó alakja.

A vers először a mindössze pár kiadást megélt Gondolat című folyóiratban látott napvilágot.

Hirdetés