A hiányzó beszervezési dossziék és a kutatás szigorú jogi határai
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a minősített dokumentumok felülvizsgálatára külön szakértői testület alakult. A most elérhető adatbázisból hiányoznak a legfontosabb iratok, köztük mintegy 9000 darab úgynevezett B-dosszié, amelyeket a Magyar Péter vezette kormány törvényi határideje értelmében csak 2027. február 25-ig köteles közzétenni a levéltár.
Rainer M. János arra figyelmeztetett, hogy a levéltár polcain maradó hatalmas mennyiségű munka- és ügydosszié nem is válik automatikusan a nagyközönség számára böngészhetővé.
„Ezek személyes adatok tömkelegét tartalmazzák valószínűleg több millió emberről. Ezeket nem lehet, nem szabad nyilvánosságra hozni” – mutatott rá a történész a levéltári védelem jogi és etikai indokaira.
Az ügynökakták nyilvánosságáról szóló 2026. évi LI. törvény alapján kötelezően kitakarják az érintettek egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vagy szexuális életére vonatkozó különleges személyes adatokat.
Bertalan Péter azt javasolja a hozzátartozóknak: ha van kontrollforrás vagy beszervezési dosszié, nyugodtan induljanak el a levéltárba, de a teljes feltárást mindenkinek magának kell elvégeznie.
Az élesedő adatbázisban azonban váratlanul olyan közismert személyek nevei kezdtek feltűnni, mint Patyi Miklós vagy Nógrádi György. Mi vezethetett oda, hogy az érintettek kartonjai azonnali intézményi magyarázkodásra kényszerítsék a levéltárat?
