Hivatalossá vált a pártállami titkosszolgálati múlt végleges feltárását célzó testület névsora. A Magyar Közlönyben közzétett határozat szerint a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság elnöke Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke lett. A tizenhárom fős testület kinevezésével minden technikai és jogi feltétel adottá vált ahhoz, hogy a szakértők megkezdjék a még mindig titkosított nemzetbiztonsági dokumentumok felülvizsgálatát a Szeretlek Magyarország beszámolója szerint – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Az eljárás menetét július elején rögzítette az Országgyűlés, amikor 188 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást. A döntést megelőzően a kormány júniusban tette nyilvánvalóvá a szándékát: az ügynökakták széles körű nyilvánosságra hozatalát az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjére, október 22-re időzítik. A törvényi szabályozás értelmében valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat köteles átadni a birtokában lévő iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, az esetlegesen visszatartani kívánt dokumentumok eltitkolását pedig külön indoklással kell megvédeni a szakértői bizottság előtt.

Rainer M. János és Ungváry Krisztián is a titkosított iratok átvilágításán dolgozik

A most felállított bizottság tizenkét tagja elismert történészekből, nemzetbiztonsági szakemberekből és az ellenzék által delegált képviselőkből áll össze. A kutatói oldalt Rainer M. János mellett olyan nevű szakemberek erősítik, mint Ungváry Krisztián, Mirák Katalin, Müller Rolf, Retteghy András Tibor, Szekér Nóra és Tabajdi Gábor. A nemzetbiztonsági vonalat Bárdi Anett, Simon Borbála, Szabó Károly és Váczi András képviseli, míg az ellenzéki képviselőcsoportok javaslatára Földváryné dr. Kiss Réka és Csejoszki Mihály került be a testületbe.

A testület tagjai munkájukat díjazás nélkül látják el, feladatuk pedig az 1990. február 14. előtt keletkezett minősített iratok felülvizsgálata. A kormányzati átalakításokról beszélve Ruff Bálint miniszter hangsúlyozta, az iratok megnyitása elkerülhetetlen lépés: „Ezek az iratok nagyon fontos részei a közös múltunknak. Lesz belőle csomó olyan, ami szerintem szomorúságot fog okozni, valószínűleg sok család és érintett lesz benne” – mutatott rá a feltárás lélektani hatásaira. A miniszter a politikai vitákra reagálva megjegyezte, hogy „Magyarországnak pont ebből a fajta ocsmánybeszédből lett elege”, hozzátéve, hogy a kormányzati feladatok átszervezése során a működés „teljesen más jelent, mint Rogán Antal alatt volt”.

Szoros határidővel indul el a pártállami iratok átvilágítása

A határozat hatálybalépésével a bizottság azonnal megkezdheti a munkát, a rendelkezésre álló időkeret ugyanis meglehetősen szűkös az októberi céldátumig. A minősítések feloldását előkészítő eljárás célja, hogy a társadalom és a történészszakma korlátozások nélkül hozzáférhessen a titkosszolgálati múlthoz.

Bár a visszatartott iratok teljes feldolgozása komoly feltárási feladatot jelent, a testület munkájának eredményei határozzák meg, mekkora iratanyag válik kutathatóvá az őszi évfordulón. Az átvilágítási folyamat indulásával a bizottság lépésről lépésre halad a még zárolt dokumentumok minősítésének felülvizsgálatában.