Répássy Róbert már 2024-ben hivatalos feljegyzésben figyelmeztette a minisztert
Az akkori államtitkár egy belső összefoglalóban tájékoztatta Tuzson Bence minisztert a kialakult helyzetről a cikk megjelenésének estéjén. A dokumentumban kifejezetten felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a sajtóban közölt adatok vélhetően a kegyelmi előterjesztés anyagának a részét képezték, amelyeket a hivatalos szervek addig soha nem hoztak nyilvánosságra a polgárok számára. A tárca vezetése egy belső eljárás során gyorsan ellenőrizte a saját adatkezelési folyamatait a szivárgás miatt. Az Igazságügyi Minisztérium határozottan elhárította a felelősséget az adatszivárgás kapcsán a belső vizsgálatokat követően. A volt államtitkár megerősítette, hogy a főosztályvezetővel közösen ellenőrizték a rendszert, majd jelezték a miniszternek, hogy a kiszivárgás forrása biztosan nem az ő tárcájuknál található. A szigorú hivatali eljárásrend alapján a személyes adatokat tartalmazó érzékeny előterjesztés fizikailag csupán az illetékes minisztériumban és az államfői hivatalban volt fellelhető a kérdéses időszakban.
A Sándor-palota és a Magyar Nemzet szerkesztősége is hallgat a forrásokról
Az elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága hivatalos válaszában tagadta az adatszivárogtatás vádját az üggyel kapcsolatban. A Sándor-palota álláspontja szerint teljesen téves az a feltételezés, hogy a dokumentum kizárásos alapon csak tőlük kerülhetett az érintett újságírókhoz, mivel a bekért adatokhoz az eljárás során más érintett állami szervek és az eljárásban részt vevő személyek is hozzáférhettek. A köztársasági elnöki hivatal belső működése során a közlemény szerint egyáltalán nem merült fel jogosulatlan adatközlésre utaló körülmény.
Kapcsolódó cikk
A cikk megjelenésének pontos háttere és az informátor kiléte egyelőre ismeretlen maradt a hazai közvélemény előtt. A kiadványt megjelentető médium heteken át nem reagált az ezzel kapcsolatos sajtómegkeresésekre, a név nélkül közölt írás pedig a mai napig változatlan formában elérhető a lap internetes felületén. A májusban felállított parlamenti vizsgálóbizottság a jövőben az állami szervekből származó nem nyilvános iratok útját is hivatalosan vizsgálhatja a felelősségre vonási eljárások során.
A miniszterelnök és a jelenlegi államfő által idén májusban nyilvánosságra hozott, több helyen feketével kitakart iratokból az is egyértelműen kiderült, hogy a kegyelmi ügyekért felelős igazgatóság és Varga Judit igazságügyi miniszter eredetileg nem javasolta a kegyelem megadását Kónya Endrének.
A kegyelmi ügy utóélete továbbra is újabb kérdéseket vet fel az állami intézmények átlátható működésével és az információbiztonsággal kapcsolatban. A nem nyilvános iratok sajtóhoz kerülésének körülményei és a hivatalos kommunikáció anomáliái rávilágítanak arra, hogy a politikai válságkezelés során feltehetően szándékos manipulációs eszközöket is bevethettek a döntéshozók. A tényleges adatszivárogtatók azonosítása a különböző parlamenti testületek és az oknyomozó szervek feladata marad a közeljövőben.
Kapcsolódó cikk