Alapkezelők leváltása és kilencven napos tőkemoratórium
A törvénymódosítás egyik legfontosabb pontja értelmében kötelezővé válik az alapkezelő leváltása, amennyiben azt a befektetési jegyek tulajdonosainak legalább 60 százaléka kezdeményezi. Ez a rendelkezés megszünteti a magánkezelők korábbi megbonthatatlannak hitt szerződéses védelmét az állami többségű alapokban.
A jogszabály emellett lehetőséget biztosít arra is, hogy a befektetésijegy-tulajdonosok 90 napra felfüggesszék a további vagyoni lehívásokat. Ez a moratórium azonnal elvágja az újabb közpénzbefizetések automatikus átutalását, megelőzve az időben elnyújtott kötelezettségvállalások teljesítését.
A három hónapos leállás alatt a hatóságoknak és a kormánynak módja nyílik az érintett magántőkealapok teljes körű pénzügyi és jogi átvilágítására. A vizsgálat során ellenőrzik az eddigi kifizetéseket, a szerződéses feltételeket és az alapok valós eszközértékét.
Varga-Puskás Péter ügyvéd kiemelte, hogy a legjelentősebb intézkedés a zártkörű befektetési alapok működését érinti, miközben a törvénycsomag felmenti az államot a nyilvános vételi ajánlattétel alól a tőzsdén jegyzett cégeknél. A szakértő rámutatott: „a jövőben a befektetők legalább 60 százalékának kezdeményezésére kötelezővé válhat az alapkezelő leváltása.”
A szakértők szerint ez a könnyítés teremti meg a jogi alapot ahhoz, hogy a kormányzat komolyabb költségvetési teher nélkül vegye vissza az irányítást a stratégiai tőzsdei nagyvállalatok felett.
A törvénycsomag mögött meghúzódó vagyonkimentési botrány még Matolcsy György volt jegybankelnököt is elérte. De hogyan alakítja át ez a lépés a 4iG Nyrt. és az MBH Bank Nyrt. sorsát?
