Hitelcsapok elzárása az Eximbanknál és a Magyar Fejlesztési Banknál
A salátatörvény másik pillére az állami fejlesztési bankok finanszírozási gyakorlatát alakítja át mélyrehatóan. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és az Eximbank Zrt. esetében a jövőben az egyszerű állami garanciavállalás már nem lesz önmagában elégséges a kiemelt magánhitelek folyósításához.
A korábbi szabályozás szerint, ha a pénzintézetek állami kezességet vállaltak egy hitel mögé, nem volt kötelező egyéb vagyoni biztosítékot bevonni.
A nyáron tett feljelentések nyomán azonban kiderült, hogy a gyanús hitelek állománya elérte az 1000 milliárd forintot, köztük a Ganz-MaVag és a Dunakeszi Járműjavító 576 milliárdos egyiptomi ügyletével, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt 126 milliárdos afrikai kötvényével és Észak-Macedónia 360 milliárd forintos hitelével.
Az állami hitelezés súlyos kockázatai látványosan megmutatkoztak a csődbe jutott Bayer Construct Zrt. zuglói beruházásánál, ahol mintegy 300 milliárd forintos vételárelőleg visszafizetését követeli a kormányzat. Mivel a legnagyobb jelzálogjogosult maga a fejlesztési bank, az állam lényegében a saját követeléseivel áll szemben az eljárásban.
Hasonló kockázatok jelentkeztek a Déli Körvasút elszámolásánál a felcsúti Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. projektjében, ahol Vitézy Dávidék tárcája előtt áll az 57 milliárdos előleg visszakövetelése az MFB-től, miközben a 4iG Nyrt. Vodafone-akvizíciójának 600 milliárdos ügyletében is központi szerepet játszott az állami banki garancia.
A jogszabály hatálybalépésével a kormány elindíthatja a 90 napos moratóriumot és az érintett magántőkealapok átvilágítását, miközben a stratégiailag kiemelt Bayer Construct csődeljárása is állami felügyelet alatt folytatódik. A kivételes eljárásban elfogadott törvénymódosítás így egyszerre próbál gátat szabni a meglévő állami vagyon elszivárgásának, és elvágja a kockázatos hitelezési folyamatokat a két vezető állami banknál – idézte fel a 24.hu.
