Döntés az elbocsátásról saját felelősségre
A kétnapos ellátást követően Sáfrány Emese úgy határozott, hogy nem várja meg a kezelés hivatalos végét a kórteremben. A bent töltött negyvennyolc óra után maga kezdeményezte, hogy engedjék el az intézményből, még akkor is, ha fizikai állapota nem érte el a teljes tünetmentességet.
Az elhatározás mögött a családja iránti aggodalom állt, hiszen kisfia, Nolen a szálláson várta vissza az édesanyját. A Story beszámolója megerősítette, hogy a távozás legfőbb indoka a gyermek közelsége volt, aki a távollét alatt folyamatosan hiányolta őt.
A légtornász így idézte fel a reggeli távozás körülményeit: „48 órát töltöttem a kórházban, és bár nem mondom, hogy már teljesen jól vagyok, ma reggel én kértem, hogy eljöhessek. Nolan már nagyon várt rám, én pedig alig vártam, hogy újra vele legyek”. Az aláírt nyilatkozattal elhagyhatta a klinikát, a távozás adminisztrációja azonban újabb kérdéseket vetett fel. Az elbocsátáskor azonban a kezelés részleteiről szóló hivatalos dokumentáció körül akadt egy váratlan bökkenő. A távozáskor átadott papírok közül éppen az az orvosi irat hiányzott, amely tisztázhatta volna az állapotát.
