Manapság már a filmes szakma is bővelkedik női rendezőkkel, forgatókönyvírókkal. Egyikük, a tehetséges Sara Colangelo egy izraeli feldolgozással indította a tavalyi évet. A tanítónő története kapcsán a rendező fontos üzenetet fogalmazott meg az iparágat illetően.
Amikor Colangelo elkezdett foglalkozni az eredetileg izraeli Nadav Lapid-filmmel, egy ponton megtorpant. A verset és a művészetet középpontba helyező alkotás nem mindennapi történetet mesél el. A rendező attól tartott, a verset nem nagyon lehet dramatizálni, filmen túlságosan intellektuálisnak tűnhet. Szerencsére később rájött, ez is csupán egy kihívás, amit képes megugrani. A főszerepre Maggie Gyllenhaalt választotta.
Az óvodai tanítónőként dolgozó Lisa , akinek mindene a vers és a versírás, egy 5 éves kisfiú, Jimmy (Parker Sevak) személyében találja meg a tehetséget. Megszállottja lesz az elképesztő verseket költő kisfiúnak, mindenáron be szeretné mutatni a tehetségét. Colangelo némileg a saját szájízére formálta a filmet, de nem tett bele elütő változtatásokat.
Célja, hogy felhívja a szakma figyelmét: igenis kellenek női hősök, akik nem minden esetben mutatnak pozitív képet.
Ettől függetlenül a művészet területén még mindig kevés az olyan női főszerep, amely valamilyen módon elüt a megszokottól.
Colangelo szerint, az ilyen történetek igenis képesek változást elindítani.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Persze Trump miatt a művészek igencsak nehéz helyzetbe kényszerültek. Olyan érzés, mintha nem lenne segítséged, ami nagyon nyomasztó […][/perfectpullquote]
– mondja a rendező.
Kapcsolódó cikk
Négyből három nem színészi Oscar-jelölés férfié, több kategóriában nincs nő
A művésznőt a munka tartja mozgásban, pozitívan tekint a jövőbe. Az olyan filmek, mint A tanítónő, nem feltétlenül aratnak majd kasszasikert, de filmes történelmünkbe mindenképpen szükségesek.