Alig néhány százalék térül meg a külföldre vitt javakból
A nemzetközi tapasztalatok alapján az országhatárokon kívülre juttatott, eltűnt vagyonoknak általában mindössze néhány százalékát sikerül ténylegesen visszaszerezni.
A szakember példaként Bulgáriát és Romániát említette, ahol a szervezett bűnözői körök elleni fellépések dacára is minimális volt a megtérülés, miközben az uniós átlag is csupán 2 százalék körül mozog.
Kiemelte, hogy bár a kiadatás olyan helyekről is lehetséges, mint az Egyesült Arab Emírségek, a jogsegélykérelmek és bírósági döntések hónapokig elhúzódhatnak.
Amíg a nemzetközi bürokrácia lassan halad, a kimenekített javak napok alatt képesek jogi formát és országot váltani a határokon átnyúló struktúrákban.
A felderítésben ezért kulcsszerepe lesz a nemzetbiztonsági szerveknek, az Europolnak, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak.
A hatóságok tehetetlenségét látva egy merőben más eljárásrend hozhat fordulatot. A malajziai 1MDB-botrány már bizonyította, mekkora nyomást képes kifejteni a bankokra egy ilyen nemzetközi lépés.
