Életveszélyes helyzetek a színfalak mögött
A színházak technikai működését biztosító műszaki állomány körében tapasztalható fluktuáció mértéke mára túllépte a kezelhető szintet. A világosítók, hangosítók, díszítők és zsinórmesterek tömegesen hagyják el az intézményeket a versenyszférában elérhető magasabb jövedelmek miatt.
A kialakult helyzetről Savanyu Gergely kifejtette: „Különösen a műszaki állományban vannak komoly problémák. Olyan mértékű az elvándorlás, hogy ezt már fluktuációnak sem nevezném. A színházak a működőképességük fenntartása érdekében sokszor kénytelenek olyan embereket alkalmazni, akik nem rendelkeznek a színpadtechnikai munkához szükséges speciális szaktudással. Ez akár életveszélyes helyzeteket is teremthet.”
A szakszerűtlen munkaerő alkalmazása közvetlen balesetveszélyt idéz elő a több tonnás díszletelemek, hidraulikus emelők és bonyolult színpadi gépezetek mozgatásakor. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a korszerű technológiával felszerelt infrastruktúra önmagában használhatatlan szakképzett személyzet nélkül.
Az érdekvédelmi álláspont szerint hiába fordítottak jelentős összegeket az épületek felújítására, ha a fenntartásra és a munkavállalók tisztességes bérezésére már nem jut elegendő költségvetési fedezet.
A kőszínházi technikai válság mellett a támogatási rendszer átalakítása egy másik teljes kulturális területet is az ellehetetlenüléssel fenyeget.
A tervezetben a Nemzeti Kulturális Alap pályázati keretének sorsa mutatja meg igazán a szakadékot. A tizenegy tiltakozó szervezet közös fellépése világossá teszi, mekkora összeg tűnne el a szektorból.
