„Balog Zoltán határozottan és nyomatékosan kérte" – Váratlanul megszólalt Novák Katalin volt kabinetfőnöke, elmondta, ki lobbizott Kónya Endre kegyelméért

Schanda Tamás 2022 és 2024 között vezette Novák Katalin köztársasági elnök kabinetjét – és a kegyelmi botrány kipattanása óta tartózkodott minden érdemi nyilatkozattól. A 2024. február 2-i napig, amikor a 444.hu nyilvánosságra hozta a kegyelem tényét, senki sem gondolta, hogy ez az ügy lemondásba kergeti az államfőt és az igazságügyi minisztert. Most, az akták nyilvánosságra kerülése után Schanda először szólalt meg – írásban válaszolt a 24.hu kérdéseire, és azt kérte, válaszait teljes terjedelemben közöljük.

Schanda megerősítette azt, amit az aktákból is kiolvasható: sem ő, sem a kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részleg nem javasolta Novák Katalinnak, hogy kegyelmet adjon K. Endrének. Ez egybecsengett Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatával is – vagyis az összes intézményi szereplő nemmel szavazott, és Novák mégis igent mondott. A kabinetfőnök szavai megerősítik: egyetlen ember volt, aki az ellenkező irányba nyomott. „Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Novák Katalintól, mivel meggyőződése volt, hogy ártatlan – Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte. Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat K. Endre ügyében” – írta.

„Kónya Endre ügyéről külön egyeztetés nem volt"

A kétféle aláírandó dokumentum – egy a kegyelem megadásáról, egy az elutasításáról – Schanda elmondása szerint nem szokásjog, hanem az adott helyzetből fakadó megoldás volt. „A feladatom az volt, hogy amikor a javaslatunkkal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az elnök mérlegelési helyzetbe kerüljön, ezért készült két változat” – magyarázta. A Sándor-palota jogi csapata szokásjogot megszegve terjesztette elő mindkét verziót – Novák az elutasító határozatot áthúzta, a kegyelmet megadó dokumentumot pedig dátumozta, lepecsételte és aláírta.

Schanda jelen volt a pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések elnöki aláírásakor. Elmondása szerint az időnyomás – a pápalátogatáshoz kötött határidő – is szerepet játszott abban, hogy az ügy nem kapott kellő vizsgálatot: „Álláspontom szerint hiba volt, hogy a pápalátogatás miatti időnyomás okán nem jártuk még jobban körbe az ügyet, nem volt elég tér a vélemények ütköztetésére.” Arról, hogy az egyeztetés mennyire volt hiányos, egyetlen mondata mindent elárul: „K. Endre ügyéről külön egyeztetés nem volt.”

Balog Zoltán lobbizása és Novák döntése

Schanda szavainak legfontosabb következménye az, amit Magyar Péter már egyetlen mondatban összefoglalt: „Dől a dominó. Megtudtuk, hogy Balog Zoltán vette rá Novák Katalint, hogy megkegyelmezzen a pedofilsegítőnek. Már csak az a kérdés, hogy ki vette erre rá Orbán házi lelkészét.” Ez a kérdés most nyitva maradt – Balog Zoltán a botrány kirobbanása óta nem magyarázta meg nyilvánosan, miért járt ki a kegyelmet, és a héten is csak annyit közölt, hogy ezután sem fogja megmagyarázni.

Schanda felidézte azt is, hogy a Kónya-ügy miben különbözik a pápalátogatáshoz kapcsolódó többi kegyelmi döntéstől, például a Budaházy-ügytől. Novák Katalin 2023-as interjújában maga mondta: a Hunnia-ügyben nem lobbiztak nála személyesen, és a bírósági döntést tiszteletben tartva hozta meg a döntést – nem azért, mert ártatlannak gondolja az elítélteket. K. Endre esetében ezzel szemben Balog személyesen győzködte az államfőt arról, hogy az igazgatóhelyettest ártatlanul ítélték el. A magyar kegyelmi gyakorlatban az elnöki kegyelem hagyományosan nem a bírósági döntést írja felül, hanem egészségügyi vagy különleges családi szempontokat méltányol – Balog érvelése ezt a keretet lépte át.

Novák Katalin sem a kabinetfőnökétől, sem a jogi igazgatóságtól, sem az igazságügyi minisztertől nem kapott javaslatot a kegyelemre – egyedül Balog Zoltán érvelt mellette, és Novák az ő meggyőződésére hallgatott.

Schanda válaszának utolsó bekezdése a védekezés és a lojalitás keveréke: „Biztos vagyok benne, jól ismerem Novák Katalint, hogy soha nem adott volna kegyelmet valakinek, akiről azt gondolja, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmazott. Hibázott. Vállalta a felelősséget. Lemondott. Bocsánatot kért az áldozatoktól.” Novák Katalin a mai napig nem adott magyarázatot arra, miért hitt Balog Zoltánnak – a 24.hu a héten többször is megkereste, de nem reagált. Balog Zoltán hallgatása és Novák hallgatása így egymást erősíti: a dosszié nyilvános, az iratok olvashatóak, de a legfontosabb kérdésre – miért döntött így az elnök, és ki hatott Balogra – egyelőre nincs válasz.