A prágai felszólalás és a hallgatás vádja
A nyilvános vita kiindulópontját az adta, hogy a Wall Street Journal három különböző országból származó forrásra hivatkozva arról számolt be: az amerikai vezetés felvetette az ötletet, miszerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök az Egyesült Államok, Kína és Oroszország támogatásával a világszervezet főtitkára lehetne.
Magyar Péter miniszterelnök ezt követően prágai hivatalos látogatásán egy sajtótájékoztatón élesen elutasította a felvetést, kijelentve a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy véleménye szerint nem egy maffiafőnöknek kellene vezetnie az ENSZ intézményét.
Schmidt Mária történész a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében erre reagálva azt állította: „A közösségi médiában mindig hiperaktív miniszterelnök négy napig köpni-nyelni nem tudott arra a hírre, amit a jobboldalisággal kevésbé vádolható Wall Street Journal szellőztetett meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország támogathatja Orbán Viktort, hogy ő legyen az ENSZ következő főtitkára”, és ez a bizonytalanság torkollott a prágai kirohanásba.
A történész megfogalmazása szerint Magyar Péterben „napokig belső küzdelem dúlt”, mielőtt a cseh fővárosban megszólalt volna, hozzátéve, hogy „a civilizált világban ugyanis senki nem beszél így az elődjéről.”
A Terror Háza Múzeum volt főigazgatójának értékelése szerint a felvetés önmagában hatalmas nemzetközi és nemzeti elismerést jelent az országnak, amelynek súlyát a jelenlegi kabinet képtelen volt diplomáciai higgadtsággal kezelni.
A diplomáciai presztízsen túl azonban egy jóval kényesebb belpolitikai dilemma is felmerült. Schmidt Mária szerint egy ilyen forgatókönyv alapjaiban forgatná fel a Tisza Párt belső viszonyait.
