Nem kamarára, hanem nyilvános vitára és szakmai normákra van szükség
Schultz Nóra a műsorban rámutatott, hogy a Feledy-ügyben nem pusztán az jelentett problémát, hogy az elemző a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériummal állt szerződésben. Szerinte súlyos mulasztás volt az is, hogy a szakértő a Tisza Párttal való együttműködését sem jelezte a Partizánban vállalt szereplései előtt.
A minisztériumi szerződések kapcsán kibontakozó közösségi médiás vitákra Dull Szabolcs is kitért. Kifejtette: a politikai tanácsadói piacon nincs egységes árszabás vagy nyilvános „Excel-tábla”, ezért a Feledi-ügyben a közösségi médiában kibontakozott vita (hogy túlárazott volt-e a minisztériumi szerződés) önmagában nehezen megítélhető objektív mércével.
A műsorvezető felvetésére, miszerint szükség lenne-e etikai kódexre vagy hivatalos szakmai kamarára, a vendégek határozott nemmel feleltek. Egyikük sem tartotta kívánatosnak egy államilag felügyelt vagy céhes jellegű testület felállítását az elemzői szakmában.
Dull Szabolcs és Schultz Nóra álláspontja szerint az elszámoltathatóságot a folyamatos nyilvános vitáknak és a szerkesztőségek szigorú ellenőrzési gyakorlatának kell kikényszerítenie. Emellett az elemzőknek vállalniuk kell a népszerűtlen állításokat is a saját táborukkal szemben.
Dull Szabolcs hozzátette, az előfizetői modell azért ad valódi védelmet az öncenzúrával szemben, mert a megélhetés nem egyetlen politikai vagy vállalati megbízótól függ. A fizető olvasók sokasága biztosítja a szakmai mozgásteret a mindennapi munka során.
A háttérelemzések és a nyilvános véleményformálás határai a jövőben is a szerkesztőségek és az elemzők személyes felelősségvállalásán múlnak majd a Kossuth Rádióban elhangzottak szerint.
