Alkotmányos jogsértést és parlamenti vizsgálatot sürget a jogtudós
A jogszabályok értelmében a parlamenti képviselők mentelmi joga közvádas büntetőügyekben nem a személyt, hanem magát a törvényhozó hatalom független működését védi. Hack Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselő erről az intézményi védelemről önkéntes jognyilatkozattal sem mondhat le. Amíg a mentelmi jog formális felfüggesztése nem történik meg, a nyomozó hatóságok törvényesen nem alkalmazhatnak kényszerintézkedést, így sem gyanúsítotti kihallgatást, sem őrizetbe vételt nem foganatosíthatnak.
Az ELTE nyugalmazott professzora a felmerült idősávok kapcsán leszögezte, hogy a televíziós közvetítés vagy a sajtóhírek figyelése nem teremthet alapot a hatósági intézkedésekhez. A jogász a HVG-nek hangsúlyozta: „Az, hogy valaki nézi a plenáris ülés közvetítését a televízióban, esetleg elolvassa az arról szóló hírt egy újságban, az nem számít hivatalos forrásnak”. A professzor abszurditásnak nevezte azt az elképzelést, hogy egy hivatalos szerv a médiából tájékozódva hajtson végre eljárási cselekményeket.
A szakértő álláspontja szerint mindez azt jelenti, hogy az NVVH elkapkodott fellépésével súlyosan megsérthették a képviselő mentelmi jogát. Hack Péter aláhúzta, hogy egy ilyen intézkedés közvetlenül sérti az Országgyűlés alkotmányos integritását, ezért a jogsértés körülményeit a törvényhozás illetékes testületeinek hivatalosan ki kellene vizsgálniuk. A jogszerű eljáráshoz szükséges hivatalos értesítésről a Legfőbb Ügyészség később egy olyan konkrét iratot és dátumot tett közzé, amely alapjaiban kérdőjelezte meg az intézkedés törvényes hátterét.