A hatalom technikusai minden bizonnyal azt hitték, hogy a közmédia tulajdonosi testületének feltöltése csupán rutinszerű politikai formalitás lesz, ám az Országgyűlés művelődési bizottságának szerdai ülésén a valóság gyorsan szembejött a kormánypárti elképzelésekkel. Az illetékes testület mindhárom jobboldali jelöltet – a Fidesz által beajánlott Siklósi Beatrixot, a KDNP-s Martí Zoltánt és a Mi Hazánk által támogatott Moys Zoltánt – egyaránt 4 igen és 7 nem szavazattal utasította el. A számarányok eloszlatják az illúziókat: a hét tiszás bizottsági tag határozott nemet mondott arra, hogy a közszolgálatiság felügyeletét a korábbi rendszer oszlopos szereplőire bízzák, miközben a kormánypárti és radikális ellenzéki oldal négy képviselője hiába szavazott bizalmat.

A meghallgatás pikantériáját elsősorban a Fidesz választása adta, hiszen a kormánypárti frakció azt a Siklósi Beatrixot jelölte a Független Közmédia Testületbe, akit alig két hónapja menesztettek a Kossuth rádió csatornaigazgatói székéből. Az MTI-s hírmanipulációkat feltáró újságírói megkeresésekre korábban dühödten reagáló médiás szakember a bizottság előtt igyekezett úgy beállítani négy évtizedes pályafutását, mint a pártatlan tájékoztatás mintapéldáját. A történet pikantériáját növeli, hogy a korábban antiszemita megnyilvánulások és szélsőjobboldali szerzők beemelése miatt egyházi tiltakozási hullámot kiváltó volt vezető most a vélemények sokszínűségéről és a függetlenségről értekezett a képviselőknek.

Siklósi Beatrix és a közszolgálatiság sajátos felfogása

A szerdai meghallgatáson a Fidesz jelöltje hosszasan sorolta múltbéli érdemeit, külön kiemelve az Éjjeli menedék című műsort, valamint a Jónak lenni jó karitatív kampányt. Siklósi Beatrix kijelentette: mindig fontosnak tartotta, hogy a közmédia teret adjon a különböző véleményeknek és a társadalmi vitáknak. A korábban vele kapcsolatban megjelent antiszemitizmus-vádakat visszautasította, és azt állította, hogy közmédiai vezetőként sem kapott politikai utasításokat sem felülről, sem oldalról, feladatai során pedig kizárólag a hallgatók érdekeit tartotta szem előtt – számolt be a meghallgatás részleteiről a 24.hu.

Hasonlóan magabiztosan próbált moralizálni a másik két jelölt is a parlament széll kálmán termében. A KDNP által delegált Martí Zoltán, a 777 hitéleti portál alapítója és az MTVA korábbi online igazgatója visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint a közmédiára fordított évi százmilliárdok propaganda célokat szolgáltak volna. Martí elismerte ugyan, hogy akadtak rosszul működő területek, de szerinte az új testület elsőrendű feladata a megfelelő vezetők kiválasztásának felügyelete lenne. A Mi Hazánk jelöltje, a dokumentumfilmes Moys Zoltán pedig arra hivatkozott, hogy soha nem volt párttag, és a globális tartalomkínálattal szemben nemzeti iránytűként szeretné újrapozicionálni a közszolgálati médiumokat.

Teljes patthelyzet a közmédia felügyeletében

A meghallgatáson elhangzott szép szavak azonban láthatóan nem győzték meg a bizottság többségét. A hét tiszás képviselő egymást követő szavazásokon, egyöntetűen mondott nemet mindhárom jelöltre, teljesen megbénítva ezzel a tulajdonosi felügyelet felállítását. A döntést követően a Művelődési Bizottság fideszes elnöke, Szentkirályi Alexandra látható felháborodással értékelte a helyzetet. Elmondása szerint a testületbe összesen kilenc tagot kellett volna delegálni, ám egyetlen egyet sem sikerült bejuttatni, mivel a szakmai szervezet által ajánlott jelöltek meghallgatása korábban elmaradt, a Tisza Párt nem nevezte meg határidőre a saját jelöltjeit, az ellenzék által javasolt személyeket pedig élből elutasította.

A Független Közmédia Testület létrehozása körüli botrány így újabb fejezetéhez érkezett, miközben a közmédia érdemi átalakítása és a vezérigazgatói posztok pályáztatása végképp elakadni látszik. A bizottság elutasító határozata után a kormánypárti és a radikális jobboldali frakcióknak most át kell gondolniuk, hogy új arcokkal próbálkoznak-e, vagy felvállalják a tartós intézményi patthelyzetet. A jelenlegi státusz szerint a közmédia felügyelete továbbra is vákuumban lebeg, miközben a következő törvényalkotási és jelölési határidők lejárta miatt az ügyben legközelebb az Országgyűlés őszi ülésszakán várható érdemi lépés.