A Belső horizont története egészen 2012-ig nyúlik vissza, amikor egy sötét hajú lány, Herbert Anikó (Haniko) besétált a békéscsabai könyvtárba. Ott merült bele Simon Márton Dalok a magasföldszintről című kötetének verseibe.
Haniko vizuális művész alkotási reflektálnak a kötet verseire. A kiállítás záróeseményén Simon Márton olvas fel a kötetből, vagyis azokból a szövegekből, amelyeknek részletei a kiállítás képein is fontos szerepet kaptak. Továbbá az esten Simon Márton legújabb, a Rókák esküvője kötetében megjelent, az Önarckép kilátással című versre készült alkotás első ízben lesz látható.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Munkáimban aktívan válaszolok a kortárs irodalomra, mintegy újrahasznosítva annak szellemi termékeit. És bár a „talált tárgy” emlegetése kicsit már elkoptatott frázis, mégis valami ilyesmiről lehet szó, irodalmilag és képzőművészetileg[/perfectpullquote]
– vallja Haniko művészetéről.
Videómunkákat, vegyes technikával készült installációkat és nagyméretű akvarelleket alkot. Munkáit letisztultság, finom, esztétikus kivitelezés és személyes hangvétel jellemzi. Munkáival az érdeklő társadalmi problémákra, jelenségekre reagál.
A Belső horizont kiállítás alkotásaiban hol lehelet finomságú, hol ólom sűrűségű akvarellek párbeszédben állnak nemcsak egymással, de egy szövegvilággal is: versekkel.
Simon Márton: A valóság irracionális részének fennmaradását szolgálják a rókák – Interjú
Igen, erre a valódi válasz nem is az, hogy kik, hanem, hogy mik. Nyilván egy csomó mindent olvastam. Ebben benne voltak az egészen friss olvasmányélményeim is meg régebbi dolgok, amelyek valószínűleg most értek meg a fejemben annyira, hogy tényleg hatással lettek arra, mit írok. Ha nevet kell mondani, akkor Szijj Ferencet mondanám mindenképp.
Ilyen formán ezek kölcsönhatásából alakul ki végül a „látványból” „táj”: az a belső horizont, aminek a felvázolására most együtt tehetünk kísérletet. Haniko saját koncepciója szerint gondolja tovább, emeli ki, saját világával szövi át a szöveget, mégis: szép egységet alkotnak.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Mintha nem is az én mondataim lennének (…) az egész nagyon távoli tőlem, még ha saját is. Mint a maratonon a start meg a cél[/perfectpullquote]
– reflektál Simon Márton a kiállításra.
Simon Márton költő, slammer szövegeit számos olyan momentum jellemzi, amit ő szeret kísérletező attitűdként megmagyarázni. Bár releváns pontosabban megjegyezni, hogy alkalmanként a megírhatatlanságig egyszerű, finom részletek érdeklik, alkalmanként a 10 szótagos kecskerímek. Szeretne ide egy olyan mondatot is, ami az írás iránti elkötelezettségéről szól, de sajnos többnyire úgy érzi, amikor igazán szükség lenne rá, sosem tud frappáns lenni, ha pedig néha sikerül, pláne elmegy a kedve az egésztől.
—
Facebook-esemény: ITT
Kiállításmegnyitó: 2019. január 24-e, csütörtök, 18 óra
Helyszín: Négyszoba Galéria, Budapest
