Sonnevend Pál alkotmánybíróvá választását nyolc igen szavazattal javasolja az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, míg Schiffer András egyetlen voksot kapott. Tizenkét dühös ember című 1957-es amerikai bírósági filmdráma első, tizenegy-egy arányú esküdtszéki szavazása azt a konfliktust segít megérteni, amely Schiffer jelölésénél robbant ki: mikor válik egy jelölt múltja a szakmai alkalmasságról szóló döntés meghatározó bizonyítékává?
A bizottságban Sonnevend Pál a független és pártatlan alkotmánybíró eszményéről beszélt, valamint arról, hogy az intézménybe vetett bizalmat kell helyreállítani. Schiffer András ugyancsak a jogállami korlátokat és a kiszámítható jogalkotást hangsúlyozta, ám az ő meghallgatása már nem csak ezekről az elvekről szólt. Ez a Tisza közjogi személyi döntéseinek sorába illeszkedik: Magyar Péter korábban a Parlamentben is a pártok fölött álló intézmények szükségességéről beszélt.
Schiffer múltja lett a választóvonal
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt bizottsági alelnöke azzal érvelt, hogy politikus nem lehet alkotmánybíró, Schiffer pedig régóta aktív szereplője a magyar közéletnek. A Mi Hazánk jelöltje visszautasította, hogy Orbán Viktor mellett tett volna hitet, ugyanakkor elismerte: a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás idején részt vett a NATO elleni kampányban.
A vita azért lett több egyszerű jelöltbemutatásnál, mert a két pályázó eltérő terhet vitt a terembe. Sonnevendnél a testület jövőbeli függetlenségéről esett szó, Schiffernél a pártpolitikai múlt és a bírói szerep határa került előtérbe.
A titkos szavazás után is marad a kérdés
Lumet filmjében a 8-as esküdt nem azért kér titkos szavazást, mert biztos az ítéletben. Azért teszi, hogy a többieknek előbb a bizonyítékot kelljen mérlegelniük, ne pedig a vádlottal kapcsolatos előítéletük mögé állniuk. A Tizenkét dühös ember jelenetében éppen az a fordulat, hogy egy korainak tűnő bizonyosság mögött előbb a döntés szempontjait kell újra megvizsgálni.
Kapcsolódó cikk
A bizottsági ülésen is az volt a döntő kérdés, hogy Schiffer politikusi előélete kizáró ok-e, vagy csak egy olyan adat, amely mellett a jelölt jogállami állításait is mérlegelni kell. A mérleg első körben Sonnevend felé billent: a Mi Hazánk képviselője nemet mondott rá, a Fidesz és a KDNP politikusai pedig nem vettek részt az ülésen.
Schiffer csak a saját jelölő pártja képviselőjének támogatását kapta, miközben a tiszás tagok elutasították a jelölését.
A 24.hu beszámolója szerint az Országgyűlés még hétfőn, titkos szavazással választhat új alkotmánybírót Hende Csaba helyére; ehhez a képviselők kétharmadának támogatása kell. A bizottság nyolc igenje így erős előjel, de nem maga az ítélet: a következő fülkében már nemcsak két jelölt, hanem az intézményről alkotott kép is szavazólapra kerül.