Brit kutatók 113 sertéscsontot vizsgáltak meg, melyeket négy késő újkőkori helyszínen (Durrington Walls, Marden, Mount Pleasant, West Kennet) találtak. Ezen csontok pedig fontos leletek a Stonehenge rejtélyére vonatkozóan.

Hirdetés

A kutatók szerint a vendégeknek lakóhelyükön nevelt állatok húsát kellett magukkal vinniük, így származhatnak az ott talált disznómaradványok távoli helyekről – írja a BBC.

Az izotópos elemzések eredménye szerint a feltárt disznócsontok többnyire Skóciában, Anglia északkeleti részén és Nyugat-Walesben, valamint Nagy-Britannia számos más helyén nevelt állatoktól származnak.

Stonehenge / Fotó: iStock

Richard Madgwick, a Cardiffi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport szerint “ezek az összejövetelek a sziget első nagy közös kulturális eseményei, melyekre Nagy-Britannia minden tájáról sereglettek az emberek és az otthon nevelt és oda szállított állatok húsából lakomáztak”.

Madgwick kiemelte:

viszonylag könnyű” lett volna sertést találni az ünnepség közelében, így meglepő, hogy az állatok nagy távolságokból származtak, hiszen ehhez a résztvevők hatalmas erőfeszítéseire volt szükség. Valószínűleg előírták, hogy a lakomák résztvevőinek a magukkal kellett vinniük a sertést, nem szerezhették be helyben

– tette hozzá.

Kutatók egy csoportja a Stonehenge két rejtélyére is rájöttek

Szakértők egy csoportjának sikerült kiderítenie, hogy milyen korúak és pontosan honnan származnak a Stonehenge kövei. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi elmélet, mely szerint az alapanyagokat hajón szállították Walesből. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak.

A leghíresebb brit őskőkori műemlék, az angliai Wiltshire-ben álló Stonehenge mintegy ötezer éves, a világ egyik csodájaként tartják számon. A régészek szerint a szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.

Hirdetés