A megbélyegzés kultúrája azonnal elindult az adatok élesítésével

A kádári állambiztonsági hálózat mintegy 55-60 ezer személyének adatait közzétevő nyitottaktak.hu portál november 4-i elindulása után azonnal heves névkeresési hullám söpört végig az országon. Szabó Andrea szociológus, politológus a Kossuth Rádió Felkelő című reggeli műsorában úgy nyilatkozott, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően a lehető legrosszabb folyamatok indultak be.

A szakember szerint a nyers adatok bedobása után a társadalmi vita érdemi szembenézés helyett pillanatok alatt személyes megbélyegzéssé silányult. Kiemelte, hogy amikor embereket mindenféle kontextus nélkül tesznek ki a nyilvánosság elé, elkerülhetetlenül megindul a bűnbakképzés.

Tarr Zoltán miniszter felkérésére korábban egy olyan független, interdiszciplináris szakértői testület állt fel, amelynek Szabó Andrea is tagja lett történészekkel, pszichológusokkal és lelkigondozókkal együtt. Ennek a csoportnak a feladata éppen az lenne, hogy ajánlásokat tegyen az aktanyitás okozta súlyos társadalmi és lelki traumák kezelésére.

A szociológus rámutatott, hogy a közép-európai térségben sehol sem létezett teljesen zökkenőmentes vagy totálisan nyitott modell, a kezdeti reakciók kezelése pedig döntő fontosságú.

A sajtóban és a közösségi oldalakon megjelenő találgatások rendkívül gyorsan rombolják a feldolgozás hitelét, ahogyan Török Gábor politikai elemző is fogalmazott a felmerülő hibák és technikai bakik kapcsán: „A kapkodás, a félmunka, az adagolás és különösen a hiba képes megölni a bizalmat”. A helyzetet tovább élezi, hogy a közzétett felületek a teljesebb beszervezési és jelentési dossziék nélkül váltak elérhetővé.

Emiatt a nyilvánosságban azonnal összekeveredett a puszta nyilvántartási bejegyzés a tényleges, kártékony ügynöki tevékenységgel, és Ceglédi Zoltán szerint emiatt „Ugyanaz a sár fröccsen azokra, akik örömmel, önként jelentkeztek besúgni (akár a feleségükre spicliskedni), és azokra, akiket veréssel, zsarolással, fenyegetéssel se tudtak rávenni erre”.

A felháborodás középpontjában azonnal egyetlen hivatali irat, a 6-os karton állt. De vajon miféle kényszert írt elő az ÁBTL szabályzata azokra az esetekre is, amikor a beszervezés valójában teljes kudarccal zárult?