Számítani lehetett rá, hogy fölényes nőuralom alakul ki a Margó Fesztiválon Szécsi Noémi könyvének bemutatóján. A papírforma beigazolódott: a rengeteg nő között talán csak egy szűk focicsapatnyi bátor úr vett részt a pódiumbeszélgetésen. A Lányok és asszonyok aranykönyve című kötet kapcsán négy nő osztotta meg a gondolatait: Szécsi Noémi, a szerző, dr. Pop Andrea szülész-nőgyógyász szakorvos, Veiszer Alinda műsorvezető és Szávai Viktória színésznő.

Így készült: rengeteg kutatómunka

Hirdetés

Veiszer Alinda in medias res egymás után dobta fel a gondolatébresztő kérdéseket. Nem laza, csajos csevej bontakozott ki, hanem informatív párbeszéd, rácsodálkozás, olykor elborzadás az akkor és ma viszonyrendszerében. Vagy épp ellenkezőleg: dr. Pop Andrea konstatálta, hogy például a terhesség alatti táplálkozási ajánlásokban nem történt gyökeres változás.

Veiszer Alinda, Szécsi Noémi, Dr. Pop Andrea és Szávai Viktória / Fotó: Park Kiadó Facebook-oldala

Szécsi Noémi blogján rengeteg tudás felhalmozódott már korábbi köteteihez (A Budapesti úrinő magánélete, A modern budapesti úrinő) végzett kutatómunkája révén. Most az Orvostörténeti Levéltárban dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő feljegyzéseit, cikkeit, hivatalos és magánlevelezését, rendelési naplóit vizsgálta – akár „nőkutatónak” is hívhatnánk ezentúl.

Senki sem prófétanő a saját hazájában

„Vajon egyértelmű sikersztori volt Hugonnai Vilma karrierje?” – kérdezte Veiszer Alinda, aki a könyv „vezérnő-vezérfonaláként” definiálta az orvosnőt. Szécsi Noémi szerint nem értékeljük eléggé, amit Hugonnai a nők érvényesüléséért tett. „Izgalmas nőalak.

Veiszer Alinda moderálja a beszélgetést. A téma: a szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján / Fotó: Park Kiadó Facebook-oldala

Mindig fel tudott emelkedni a kudarcokból, és a saját maga javára fordította a nehézségeket. Minden városban köztereket, közintézményeket kéne elneveznünk róla” – indokolta Szécsi a témaválasztását.

Hugonnai Vilma, amikor 1869-ben megtudta, hogy Svájcban a nők is járhatnak egyetemre, mindent megtett azért, hogy megvalósítsa álmát: orvosnak lenni, Magyarországon.

A zürichi tanulmányút érdekében eladta az ékszereit, az egyetem mellett ápolónőként dolgozott, és az ételen spórolt. Kisfiát viszont nem vihette magával, emiatt depresszió gyötörte. Ezekben a nehézségekben, igaz, olykor kisebb amplitúdóval és más hangsúlyokkal, a karrier és család között őrlődő mai nők is magukra ismerhetnek.

„This is a man’s, a man’s, a man’s world”

Szávai Viktória felolvasott Madách Imre 1864-as akadémia székfoglalójából. „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi” – hangzott el.

A beszélgetés témájának főszereplője Hugonnai Vilma, aki rengeteget tett a nőkért / Fotó: Park Kiadó Facebook-oldala

Ilyen általános felfogás közepette kellett Hugonnai Vilmának közel két évtizeden át abszurd és megalázó módon küzdenie azért, hogy Magyarországon elismerjék a svájci diplomáját. De nem csupán a saját karrierjéért harcolt, hanem a női egyenjogúság, a nők oktatásügyi reformjának szószólójává is vált. A magyar nők 1896-tól járhatnak egyetemre, és Hugonnai doktornő végül 1897-ben, ötvenéves korában vette át a magyar diplomáját.

„A jó parti nagyon szép, vagy van minimum ötvenezer forintja”

Veiszer Alinda a Lányok és asszonyok aranykönyve néhány fejezetcímével rávilágított, mennyire testközpontú volt a századforduló környéki nők gondolkodása. A szerző elmagyarázta, hogy a kinézetük, egészségi állapotuk alapján „árazta be” a nőket a társadalom. Tud-e szülni, hányat szült, alkalmas-e szoptatni, bírja-e a fizikai munkát? Az egzisztenciájukat alapozta meg a testük.

Szávai Viktória színész olvas fel néha megdöbbentő kordokumentumokat / Fotó: Park Kiadó Facebook-oldala

Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a nők társadalmi kiszolgáltatottságának szimbóluma a fűző volt. Az orvosok is egészségtelennek minősítették, egy természetellenes szépségideált tartott életben, ám az érvényesülés érdekében muszáj volt hordani. Manapság a magassarkú maradt az egyetlen ehhez fogható, „kötelező” üzleti-társasági viselet – Veiszer Alinda elégedetten állapította meg, hogy virágos bakancsával ő az egyetlen „szüfrazsett”.

Kitörés a társadalmi alapú táplálékláncból

A műsorvezető a kor álságos erkölcsiségére hívta fel a figyelmet. A férfiak kizárólag szűz nőt akartak elvenni, miközben számukra társadalmilag elfogadott módon bordélyházak és cselédek álltak rendelkezésükre. Az alsóbb osztálybeli nőknek kiszolgáltatottságuk okán tűrniük kellett a szexuális abúzusokat. Szécsi Noémi megfogalmazásában: „Bródy Sándor nem menne át a metoo szűrőjén.”

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve / Fotó: Park Kiadó Facebook-oldala

A jómódú nők nem szoptattak. Dr. Pop Andrea elmondta, milyen módszerrel apasztották el az anyatej-termelést, hogy minél hamarabb visszamehessenek társasági életet élni.

Szávai Viktória felolvasott egy újabb részletet, amely zavarba ejtő részletességgel taglalta, milyen testi paramétereknek kellett megfelelnie a szoptatósdajkáknak.

Akik átmentek a rostán, azok egy még szegényebb sorsú nőt fizettek meg, aki az ő gyermeküket táplálta. Nem csak a férfiak, hanem a nők társadalmi csoportjai is kihasználták egymást, tartottak fenn egymásra épülve egy egészségtelen rendszert.

Azonban Hugonnain kívül voltak még nők, akik már a századfordulón sem illettek bele a címben vázolt kétpólusú életpályamodellbe. Blaha Lujza, Jászai Mari, Prielle Kornélia szabadon gondolkodó nők voltak.

Valerie Hopkins on Twitter

The front row of today’s third annual Budapest Demographic Summit launch. The conference is focused on raising the fertility rates in central and eastern Europe.

Szécsi Noémi kiemelte, hogy a döntő lépést ahhoz, hogy a századforduló után elmozdulás történjen az egyenjogúság felé, a nők számára engedélyezett felsőfokú oktatás jelentette. Hugonnai Vilma ma vajon elégedett lenne?

Hirdetés