Háromnapos dömötörözés Szegedtől a Kiskunságig

A számadást követően a kiskunsági juhászok a legelőkről a város alá hajtották a nyájat, és az őrzést átadták a tulajdonos gazdáknak.

A Kiskunság pásztorai ezt követően három teljes napon át tartó önfeledt mulatozási jogot kaptak, amelyet a hagyomány szerint senki sem vonhatott meg tőlük.

Ezekben az őszi vigasságokban Szeged járt az élen, ahol a belvárosi templom védőszentjeként hatalmas juhtorokat és juhászbálokat rendeztek.

Szeged legrégebbi építészeti emléke, a 11. századi alapokon nyugvó Dömötör-torony is e kultuszt őrzi, amely a lebontott barokk templomból került elő a dóm építésekor.

Hortobágy környékén az uradalmi pásztorok és paraszti legelőtársaságok vigadtak, ma pedig a Kilenclyukú hídnál a rackanyájak és szürkemarhák ünnepi behajtásával elevenítik fel a hagyományt.

Az őszi ünneplés mellett a népnyelvben megmaradt a „Dömötör juhászt táncoltat” kifejezés is, amely a pásztorok számonkérésére is utalt.