A juhászújév és a határnapi legeltetés zárlata

Október 26-a az Alföldön hagyományosan a legeltetési idény hivatalos végét jelentette, amelyet a népnyelvben csak juhászújévként emlegettek.

A Magyar Néprajzi Lexikon adatai szerint ekkor történt meg a gazdák és a juhászok közötti éves bérelszámolás, valamint a pásztorszerződések felbontása vagy megújítása.

A pásztorélet éves ciklusát az április 24-i kihajtás és az október 26-i behajtás keretezte, amelyek szorosan összefonódtak a keresztény katonaszentek kultuszával.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutatása kimutatta, hogy Szent György és Szent Dömötör zománcképe közvetlenül egymással szemben kapott helyet a Szent Korona bizánci abroncsán.

Simon Tamás, a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója hangsúlyozta, hogy ez a nap nem pusztán naptári határkő volt, hanem az állattartó társadalom legfőbb gazdasági fundamentumát zárta le a tél beállta előtt.

A gazdasági elszámolás után a Kiskunság pásztorai egy olyan háromnapos jogot élvezhettek, amellyel Szeged és a mezővárosok utcáit teljesen átformálták a tél beállta előtt.