Szentesi Évát 2013-ban diagnosztizálták méhnyakrákkal, amiből felgyógyult. Küzdelméről és a betegségtudatosságról szóló írásai, valamint a "Mindenki menjen szűrésre!" kampánya még ismertebbé tette az írónőt. Éva többször is legyőzte a rákbetegséget, azonban most elárulta, hogy tavaly év vége óta ismét kórházban fekszik. Elmondta, miért került be.
Szentesi Éva írásművészete döntően a privát élet és ezen belül elsősorban a rákbetegség köré szerveződik. A 2016-ban megjelent Hamvaimból, A legfontosabbat utoljára hagytam és legutóbbi munkája, A mai naphoz nincsenek emlékeim írása és kiadása mellett népszerűvé vált az újságcikkek szabadszájú és szellemű szerzőjeként is, leginkább a WMN főmunkatársaként, ahová 2015-től 2023-ig írt. Éva egy új könyvön dolgozik jelenleg, továbbá rendszeresen frissíti a kardosmargit.hu címen elérhető blogját, melyen eddigi munkásságának a szövegei olvashatók.
Évánál 30 éves kora előtt diagnosztizálták a méhnyakrákot, amelyből egy hosszú és küzdelmes kezeléssorozat után felépült. A betegség többévnyi tünetmentesség után tért vissza. 2024 májusában egy kétcentis tumort találtak a csípőjénél, ami miatt újabb hétórás műtéten és kemoterápián esett át. Aktuális állapotáról és gondolatairól rendszeresen beszámol a közösségimédia-felületein. Elárulta, hogy ismét kórházba került, ezúttal egy kismedencei tályog nehezítette meg a mindennapjait.
Kapcsolódó cikk
Szentesi Éva a rákjáról: harmadszor is legyőzte a betegséget, de ezt a párkapcsolata is megszenvedte
Alig 40 évesen, már háromszor kellett szembenéznie a halállal Szentesi Évának. A népszerű írónő D. Tóth Kriszta újabb évadához érkezett beszélgetőműsorában, az Elviszlek magammal legfrissebb epizódjában mesélt a rákkal való küzdelméről és a magánéleti válságáról.
„Úgy alakult, hogy kórházban töltöttem 2025 utolsó napjait, a szilvesztert, és eddig úgy fest, az év első hónapja is itt telik majd egy sokadszorra visszatérő, kismedencei tályog miatt. Nem történik semmi, ezért a legnagyobb esemény ebben a szűk, kórházi szobában, hogy figyelhetem, hogyan borít be mindent a hó, ahogy a rétegek egymásra rakódnak… Csak azzal érintkezem, aki ide bejön, például a takarítónő, néhány megszeppent rezidens, hullafáradt ügyeletesek, a soha el nem fáradó nővérek, egy-két barát, de alig beszél valaki, én is alig beszélek, nehéz már mit mondani a hogyvagyra. Ebből a nézőpontból minden lassú és óriási, ilyenkor van időm gondolkodni fontos kérdéseken, például a világ legcsodálatosabb érzésén, amit mindenkinek át kellene élnie. Szóval erről írtam. És egy régi emlékről, ami nem is az én emlékem, csak mesélték, de akkor is ekkora volt a hó” – mesélte a kórházi tartózkodásáról és az új könyve kidolgozásáról a litera.hu-nak, majd bővebben is kifejtette, hogy halad a munkával.
„Február közepén adom le a következő könyvem kéziratát. Pár hónappal ezelőtt értettem meg, hogy a betegségből való gyógyulás történetét soha nem onnantól meséltem el, ahol elindult, azaz ahonnan kellett volna. A folyamat megértéséből fontos dolgokat kihagytam, és annyi minden történt még a testemmel, lelkemmel azóta, hogy írnom kellett róla újra. Ambivalens érzés, hiszen szeretném befejezni a történetem, de olyan, mintha soha nem lenne vége. Választ akarok adni arra is, hogyan próbálom elfogadni – ha egyáltalán sikerülhet –, hogy a rákból való felépülés a fő témám. Amiről a mesélést olyan szintre akarom emelni, hogy a legtöbben megértsék, és hatása legyen, ne csak egy egyszerű gyógyulástörténetként vagy szenvedésábrázolásként olvassák. Nehéz feladat, megírni se könnyű, egyensúlyozni kell, megtalálni a kellő távolságot: ha túl távol megyek, személytelen lesz, ha túl közel, elpusztít” – ecsetelte az írónő.
Kapcsolódó cikk
Éva egyébként a minap töltötte be a 41. életévét, melynek alkalmából lufikkal, sütikkel és tűzijátékkal lepték meg őt a barátai a kórházi szobájában, köztük Tóth Vera.
„41, amikor kicsit olyan lett a kórterem a sok lufitól, mintha újszülött érkezett volna, sebaj” – írta az Instagram-posztjába.
Kapcsolódó cikk
A rákbetegségtől az új gyógymódok több mint egymillió ember mentettek meg az Egyesült Államokban
A leggyakoribb 15 daganatos betegség kezelésében alkalmazott új gyógyszerek ezen időszakban százezer emberenként 24 százalékkal csökkentették az elhalálozást.
