A parlamenti idézés és a jogi dilemma

Szijjártó Péter a helyszínen újságíróknak fejtette ki az álláspontját a megjelenéséről, kiemelve a nyitottságát a felmerült kérdések megválaszolására. „Természetes, hogy itt vagyok, még akkor is, ha jogilag nem lett volna kötelező” – fogalmazott a volt tárcavezető a folyosón, mielőtt belépett volna az ülésterembe.

A Mi Hazánk Mozgalom politikusaként a testületet vezető Apáti István és a parlamenti frakciók szeptember 16-án döntöttek a vizsgálat elindításáról, a folyamat azonban kezdetben adminisztratív akadályokba ütközött. A bizottság elnöke szerint a hivatalos elérhetőségek hiánya miatt hetekig nem tudták kézbesíteni a meghívót a magánszférába távozott egykori politikusnak.

A testület elé kerülés előtt az ügy a hatóságokat is megjárta, miután Tényi István vesztegetés gyanújával feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A BRFK szeptember elején elutasította a beadványt, mivel nem talált bűncselekményre utaló jelet, a parlamenti képviselők azonban úgy ítélték meg, hogy a büntetőjogi felelősség hiánya nem zárja ki az összeférhetetlenségi kockázatok feltárását. A képviselők figyelme hamarosan a BYD beruházásához jóváhagyott, több mint 70 milliárd forintos állami fejlesztési csomagra és a külügyi iratokra terelődött.