A 70 milliárdos állami infrastruktúra és a szegedi gyár

A vizsgálat középpontjában a szegedi beruházás állami előkészítése áll, amely Szijjártó miniszteri időszakának egyik legnagyobb volumenű gazdasági megállapodása volt. A tárca belső nyilvántartásai és a külügyi iratok szerint a BYD elektromosautó-gyárához közvetlenül kapcsolódóan több mint 70 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-fejlesztést hagytak jóvá, beleértve az úthálózatot, a vasúti csatlakozást és a vízhálózatot.

A volt külügyminiszter a meghallgatás előtt azzal védekezett, hogy a döntések nem a magáncég kivételezését szolgálták, hanem a régió fejlődését célozták meg. „A BYD-beruházás körül megvalósult infrastrukruális beruházások a szegedi vezetéssel egyeztetve valósultak meg és a szegediek érdekeit szolgálták” – hangoztatta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a szegedi infrastrukturális fejlesztések értéke csupán fele a debreceni beruházásokhoz adott összegnek.

A Külügyminisztérium iratai szerint a szegedi BYD-gyárhoz kapcsolódóan az előző kormány mintegy tízezer vendégmunkás behozatalára adott csoportos keretengedélyt. A volt tárcavezető ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a vendégmunkások csoportos engedélye kizárólag átmeneti megoldást jelent, és 2027 közepéig tart az üzem felépítésének idejére. A képviselők gyanúját azonban a miniszteri megbízatás lezárása utáni gyors váltás keltette fel, amikor a BYD kötelékében új pozíciót kapott.