Zárt üléseken szavazott bizalmat az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendvédelmi bizottsága Szuvák Attilának, akit a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) élére jelöltek. A döntés különösebb ellenállás nélkül született meg: a nemzetbiztonsági testület ellenszavazat nélkül állt be a jelölt mögé, akinek a személye körül az elmúlt hetekben komoly szakmai és politikai feszültségek halmozódtak fel – ismertette a 24.hu.
A kinevezést Ruszin-Szendi Romulusz kezdeményezte, a jelölttel szemben azonban nemcsak a politikában, hanem magában a titkosszolgálati állományban is merültek fel aggályok. A döntéshozók figyelmét kevéssé ingatta meg, hogy a szolgálat falain belül sem volt mindenki elragadtatva a döntéstől, ahogy a jelölt múltjában feltűnő tisztázatlan incidensek sem bizonyultak kizáró oknak.
Tiszás dzseki és budajenői aktivizmus Szuvák Attila pályafutójában
A jelölt szakmai életútja mellett politikai szerepvállalása váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Nyugdíjazását követően Szuvák Attila nem vonult teljesen vissza a közélettől: aktívan bekapcsolódott a Tisza Párt szervezésébe, és a budajenői Tisza Sziget egyik helyi szinten meghatározó alakjává vált. A kapcsolatot fényképek is dokumentálják, köztük az a felvétel, amin Bujdosó Andrea képviselő április 15-ei bejegyzése szerint tiszás dzsekiben, a párt aktivistáinak gyűrűjében látható a Tisza parlamenti frakcióvezetője mellett.
A katonai titkosszolgálat leendő vezetőjének ez a típusú politikai elköteleződése kényes helyzetet teremtett egy olyan szervezet élén, amelytől a törvények értelmében elvárható lenne a szigorú pártatlanság. Az állományon belüli elégedetlenséget részben éppen az váltotta ki, hogy a testület élére egy nyíltan pártaktivista múlttal rendelkező egykori tiszt kerülhet.
A parlamenti bizottsági meghallgatásokon viszont ezek a szempontok nem akadályozták meg a kinevezési folyamat zökkenőmentes lefolytatását.
Titkosszolgálati eszközökkel kereshették a szivárogtatókat
A kinevezési eljárást tovább árnyalta az a sajtóértesülés, amely szerint a katonai titkosszolgálat saját eszköztárát vetette be a belső információk kiszivárgásának feltárására. Amikor a nyilvánosságban megjelentek az első cikkek a jelölttel kapcsolatos kételyekről, a KNBSZ erőforrásait állítólag arra használhatták fel, hogy kiderítsék, kik adtak át részleteket a sajtó munkatársainak.
A felmerült vádakra sem a honvédelmi minisztérium, sem a jelölést szorgalmazó Ruszin-Szendi Romulusz nem adott érdemi cáfolatot. A tárca és a miniszter a konkrét kérdések megválaszolása helyett inkább az információkat feldolgozó újságírókat és a sajtóorgánumokat bírálta, miközben Panyi Szabolcs újságíró is felhívta a figyelmet a válaszok hiányára. Mivel a parlamenti bizottsági üléseket zárt ajtók mögött tartották, a nyilvánosság kizárásával zajlott le az a folyamat, amelynek végén a testületek zöld utat adtak Szuvák Attila kinevezésének.
