A javaslat indoklása rendkívül éles megfogalmazásokat tartalmaz az intézmény eddigi működésével kapcsolatban. A dokumentum szerint az Országgyűlésnek ki kell mondania, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valójában semmilyen tényleges közfeladatot nem lát el, és a létrehozása kizárólag egy szűk politikai szándékot, illetve érdeket szolgált a múltban.

Melléthei-Barna Márton szerint a hivatal pusztán a sajtó és a polgárok elnyomását szolgálta

A Tisza Párt képviselője a szövegben kifejti, hogy a hivatal valódi, eltitkolt célja mindvégig az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon a gyanúsnak bélyegzett állampolgárokra, civil szervezetekre, valamint a független sajtótermékekre. Mivel az ilyen típusú elnyomó és megfélemlítő tevékenység egyáltalán nemkívánatos egy működő alkotmányos demokráciában, az Országgyűlés a benyújtott törvénnyel végleg megszünteti a szervezetet, amelynek általános jogutódjává az Igazságügyi Minisztériumot tennék meg.

A csomag másik sarkalatos pontja a politikai reklámok és propagandaplakátok szabályozása, amelynek elfogadásához a Tisza Párt képviselőinek az Alaptörvényt is módosítaniuk kell. A tiltás lényege szerint a jövőben a médiatartalom részeként szigorúan tilos lesz olyan politikai hirdetések terjesztése, amelyek megsértik vagy eltagadják az egyenlő emberi méltóságot, vagy bármely nemzeti, etnikai, faji, illetve vallási közösség becsületébe gázolnak. A tiltás külön kitér a kollektív bűnösség elvének terjesztésére, a társadalmi ellenségképek mesterséges kialakítására, valamint a személyek képmását valótlan, megtévesztő módon ábrázoló audiovizuális manipulációkra is.

Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence a józsefvárosi családok védelmében is fellépett

A gyűlöletkeltő közterületi plakátok betiltásáról és a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállításáról szóló törvénytervezetet Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta és Csontos Bence képviselők jegyzik közösen. Az indoklásuk szerint az emberi méltóságot sértő és a kiskorúak érzelmi, erkölcsi fejlődésére súlyosan káros reklámok végleges eltávolítása kiemelten fontos közérdek. A jogszabálytervezet második fejezete azonban egy másik, kézzelfoghatóbb konfliktuszónát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bővítése miatt korábban államosított józsefvárosi lakások ügyét is rendezi.

A Tisza Párt javaslata élesen bírálja, hogy a Budapest VIII. kerület Józsefváros Önkormányzatának tulajdonában álló lakóépületek korábbi, állami tulajdonba vétele több mint száz helyi háztartás otthonát és lakhatási biztonságát veszélyezteti közvetlenül. Mivel ezek az ingatlanok a helyi önkormányzat autonóm feladatellátását szolgálják, elvonásuk az érintett önkormányzat előzetes meghallgatása és érdemi egyeztetések nélkül alkotmányjogilag mélyen aggályos. Mivel az állami tulajdonba kerülés tényleges időpontja még nem következett be, a tiszás képviselők a törvény azonnali módosításával kívánják elkerülni a jövőbeli lakosságot érintő jog- és érdeksérelmet.

A Tisza Párt két törvényjavaslattal egyszerre törölné el a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, büntetné a politikai ellenségkép-gyártást, és megakadályozná a józsefvárosi lakóépületek állami kisajátítását.

A kedden késő este benyújtott tiszás törvényjavaslatok alapjaiban kérdőjelezik meg az előző politikai éra jogalkotási irányvonalát 2026 júniusának elején. Amíg a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a plakáttilalom az Alaptörvény módosításának kényszere miatt komoly vitákat generál majd az Országgyűlésben, addig a józsefvárosi lakások államosításának törvényi megakadályozása azonnali megnyugvást hozhat a bizonytalanságban élő több mint száz nyolcadik kerületi háztartás számára.