Vádemelési javaslattal adta át az ügyészségnek a rendőrség annak a férfinak az ügyét, aki tavaly ősszel halálosan megfenyegette Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt. A hatósági eljárás végét maga az érintett hozta nyilvánosságra, miután az ügyvédje tájékoztatta a nyomozati szakasz hivatalos lezárásáról – írta meg a Szeretlek Magyarország.
Az ügy előzményei tavaly őszre nyúlnak vissza, amikor egy felhasználó először kommentben, majd privát üzenetekben támadta a szakértőt a nyilvános megszólalásai miatt. A véleménykülönbségek megszokottak a nyilvánosságban, ám ez az eset hamar átlépte a törvényes kereteket. A férfi ugyanis nyílt erőszakkal fenyegetőzött, és azt írta neki, hogy kibelezi, ha nem hagyja abba a szereplést. Ráadásul jelezte, hogy pontosan tudja, hol dolgozik a szakértő, és még egy fotót is mellékelt Tarjányi házáról.
A Facebook nem jogmentes terület: Tarjányi Péter feljelentést tett
A biztonságpolitikai szakértő nem hagyta annyiban a nyílt fenyegetést és az otthonáról küldött fényképet, ezért azonnal feljelentést tett a rendőrségen. A hatóságok megindították az eljárást, és a nyomozók rövid időn belül azonosították az elkövetőt. Tarjányi beszámolója szerint „nagyjából másfél-két hónappal később a rendőrség azonosított egy férfit, akit az ügyben meggyanúsítottak”. A szakértő az eljárás ideje alatt szándékosan nem beszélt az ügyről a nyilvánosság előtt, mert tiszteletben tartotta a nyomozás rendjét.
A hatósági munka a napokban ért véget, amiről a szakértő jogi képviselője útján értesült. „Most viszont az ügyvédemtől arról kaptam tájékoztatást, hogy a rendőrség lezárta a nyomozást, és az ügy vádemelési javaslattal az ügyészséghez került” – olvasható a Facebook-bejegyzésben. A vádemelésről ezt követően az ügyészség határoz, míg a gyanúsított esetleges bűnösségéről a bíróság fog dönteni, amennyiben az ügy tárgyalási szakaszba ér.
Határok a nyilvánosságban és a közösségi médiában
Tarjányi Péter az eset tanulságaként hangsúlyozta, hogy a közösségi oldalak nem képeznek jogmentes övezetet. Véleménye szerint sokan elfelejtik, hogy a képernyő mögött is valódi emberek ülnek, és a dühből bepötyögött fenyegetések másnap már hivatalos bizonyítékként szerepelnek a rendőrségi iratokban. A szakértő jelezte, hogy a bírálatot vagy a szimpatizálás hiányát közszereplőként elfogadja, ám rámutatott: „csakhogy ez az ember átlépett egy határt”, az élet elleni fenyegetés pedig már nem tartozik a szabad véleménynyilvánítás körébe.
A szakértő hozzátette, hogy „egy demokratikusan működő országban közszereplőként sem kell bármit eltűrnöm, és nem annak kell eldöntenie, hogy egy élet elleni fenyegetés »komoly volt-e«, akit megfenyegettek”. Elmondása szerint az ilyen üzeneteket minden esetben dokumentálja, és a jövőben is megteszi a szükséges jogi lépéseket, ha valaki átlépi a határokat. Az ügyben most az ügyészség értékeli a nyomozati anyagot, és dönt a vádemelésről.


