A Magyarország által kiutasított tíz orosz diplomata ügye nem puszta diplomáciai feszültség, hanem egy kiterjedt hírszerzési hálózat hatékony felszámolása. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal legújabb adásában kifejtette, hogy a lépéssel a magyar elhárítás egyértelmű jelzést küldött Moszkva számára, miközben az ország végre visszatért a szövetségi rendszer biztonságpolitikai fősodrához – közölte az Index.
A kiutasítás hátterében a magyar elhárítás azon információi állhatnak, amelyek szerint az érintettek a bécsi egyezmény keretein túlmenően titkos adatgyűjtést végeztek, és aktív kapcsolati hálózatokat tartottak fenn Magyarországon. Mivel egy diplomata jelentős védettséget élvez a fogadó országban, az ezzel való visszaélés azonnali elhárítási választ váltott ki a hazai hatóságok részéről.
Tarjányi Péter szerint a kiutasítások egy egész hálózatot bénítanak meg
A kiutasított személyek jelentősége jóval túlmutat saját egyéni szerepükön, hiszen egy hírszerző ritkán működik teljesen önállóan a terepen. A szakértői becslések alapján egyetlen orosz operatív tiszthez akár öt hálózati személy – informátorok, kapcsolattartók és segítők – is csatlakozhat a háttérben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tíz diplomata eltávolítása akár ötven ember operatív tevékenységét is teljesen ellehetetlenítheti az országban.
A szakértő a helyzet súlyát értékelve egyértelműen fogalmazott a diplomáciai fedésben dolgozók valódi feladatáról és tevékenységéről. „Valójában ezek az emberek – és most jön a sarkos rész – kémek voltak” – fogalmazott Tarjányi Péter.
Magyarország az elmúlt években lényegesen megengedőbb magatartást tanúsított az orosz hírszerzéssel szemben, mint a legközelebbi NATO- és EU-szövetségesei. Míg más európai államok Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően azonnal tömeges kiutasításokról döntöttek, Budapesten erre eddig ritkán kerülhetett sor. A mostani határozott lépés így szembetűnő fordulatot és felzárkózást jelent a nyugati szövetség álláspontjához.
Súlyos orosz válaszlépések várhatók, de katonai konfliktus nélkül
Moszkva már jelezte, hogy súlyos válaszlépésekre készül, ám ezek a szakértő szerint nem érik el a fegyveres agresszió szintjét. Nagyjából hetven százalék az esélye annak, hogy az orosz fél reakciót ad a magyar lépésre, leginkább magyar diplomaták kiutasításával, a magyar hírszerzési tevékenység korlátozásával vagy energetikai nyomásgyakorlással. „Nem fognak drónok röpködni. Háborús lépés nem lesz Oroszország Magyarország felé” – mondta a szakértő.
A regionális helyzetet tovább árnyalja a magyar–ukrán viszony alakulása, amelyet Tarjányi Péter zötyögős együttműködésként írt le. Kijev ugyan kifejezetten pozitívan fogadta az orosz diplomaták kiutasítását, ám az ukrán EU-csatlakozás, a mezőgazdasági érdekek és a kisebbségi jogok garantálása körül továbbra is komoly nézeteltérések feszülnek. Kérdéseket vet fel emellett, hogy a Magyar Péter és az ukrán kormány közötti korábbi megállapodásban szereplő, a nyelvi és kisebbségi jogokat érintő ukrán jogszabály-módosítás továbbra sem került napirendre.
A nemzetközi folyamatokat emellett a németországi politikai átalakulás és az AfD előretörése is alakítja, amely a választók büntetéseként értékelhető a hagyományos pártok bevándorláspolitikája miatt.
Az Egyesült Államok számára az AfD-vel való kapcsolatépítés stratégiai kérdéssé vált, ami hosszú távon az egész kontinensre hatással lehet. „Európának nagyon-nagyon nem mindegy, hogy az egyik legerősebb vagy a legerősebb gazdasága milyen irányba mozdul el” – fogalmazott Tarjányi Péter a Frontvonal adásában.
