Írásos igazolás tanúsítja a beszervezési kísérlet kudarcát

Tarr Zoltán kifejtette, hogy a nyilvánosságra kerülő dokumentumok önmagukban még nem tesznek senkit tényleges ügynökké.

A politikus felidézte korábbi bejegyzését: „Az anyagok között minden bizonnyal elérhetővé válik Édesapám, néhai Tarr Kálmán iratanyaga is. A nyilvánosságra kerülő dokumentumok azonban nem jelentik, hogy Édesapám ügynök lett volna.”

Az állítás hátterében egy 2002. február 27-i keltezésű hivatalos dokumentum áll, amelyet az 1994. évi XXIII. törvény alapján felállított bírói I. számú Bizottság állított ki néhai Tarr Kálmán részére.

A hatósági határozat kifejezetten rögzítette, hogy az egyházi vezető átvilágítás alá eső állambiztonsági tevékenységet nem végzett, és az érintett szervezeteknek sem volt tagja.

Az átvilágítási procedúra során a testület a levéltári háttéranyagok tételes ellenőrzése után hozta meg a felmentő döntést.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója, Takács Tibor szerint a hivatalos papírok könnyen félrevezethetik az utókort. Vajon mit árul el a hálózat működéséről az a bizonyos besorolási kategória?