A távíró, amely megmentette a londoni karácsonyi pulykákat (1876)
1876 telén pusztító hóvihar bénította meg Nagy-Britannia vasúti közlekedését közvetlenül a szenteste előtti napokban. A vágányokat méteres hótorlaszok zárták el, elvágva a vidéki gazdaságokat a fővárosi piacoktól.
A Great Northern Railway vonalán egy hatalmas élelmiszerszállítmány rekedt a hóban, amely több ezer szárnyast és hústerméket vitt volna a londoni Smithfield piac vásárlóinak.
A teljes ellátási katasztrófa szélén az egyetlen működő technológiai összeköttetést a pálya mentén kifeszített vasúti elektromos távíróhálózat jelentette.
A távírászok a billentyűk kopogásával bravúros gyorsasággal szervezték át a forgalmat, és mentesítő gőzmozdonyokat irányítottak a blokkolt szerelvény kiszabadítására még december 24-e estéje előtt.
A sikeres mentés nyomán a hatóságok azonnal felismerték a kommunikációs hálózat erejét, és kötelezővé tették a biztonsági távíró-blokkrendszert a téli időszakban.
Közvetlenül az ezredforduló előtt a stabilitását vesztett, alvó üzemmódba dermedt távcső meghibásodott giroszkópjai miatt rendkívüli ünnepi szervizküldetésre volt szükség.
