A mesterséges intelligencia forradalmáról szóló elemzésekben van egy visszafogottan kezelt, de igen kellemetlen ellentmondás. Míg a szoftverfejlesztők négyötöde már napi szinten támaszkodik generatív AI-eszközökre a munkája során, a gazdaság többi része messze elmarad mögöttük. A jogi, pénzügyi és ügyfélszolgálati szektorokban is látható némi növekedés, ám a fejlődés tempója össze sem hasonlítható a technológiai iparban tapasztalt robbanással – írta meg a economist.com.

A szoftverfejlesztés nem véletlenül vált a technológia legnagyobb sikertörténetévé. A kódolás világa ideális terepet biztosít az algoritmusoknak: a forráskódok jelentős része nyilvánosan elérhető, az elkészült munkát azonnal és automatikusan ellenőrizni lehet, a feladatok teljesen digitalizáltak, a fejlesztők pedig saját maguk kísérletezhetnek a legújabb modellekkel anélkül, hogy bürokratikus akadályokba ütköznének.

The Economist szerint a szoftverfejlesztők kódolását felpörgette az AI, de a humán ellenőrzés még lassítja a tempót

A fejlesztők nemcsak kipróbálták a mesterséges intelligenciát, hanem alapjaiban alakították át vele a mindennapi munkájukat. Az MI-alapú kódgeneráló eszközöknek köszönhetően a mérnökök nagyságrendekkel több kódot képesek előállítani, mint korábban. Ugyanakkor a teljes gyártási folyamatot nézve a növekedés már nem ennyire lineáris. A fejlesztési ciklus elején szerzett hatalmas időnyereség a későbbi szakaszokban gyakran elakad, mivel az emberi felülvizsgálat, a tesztelés és az alkalmazások tényleges kiadása továbbra is korlátokba ütközik.

Elemzések rámutatnak, hogy bár a kódolási aktivitás akár 180 százalékkal is növekedhet egy-egy fejlesztőnél, a ténylegesen piacra dobott projektek száma ennél lényegesen kisebb mértékben emelkedik – írta meg a The Economist. Az algoritmusok elvégzik a munka oroszlánrészét a piszkozatok írásakor, de a döntéshozatal és a minőségbiztosítás végső szűrője továbbra is az ember marad. Ez a humán szűk keresztmetszet magyarázza, miért nem duplázódott meg azonnal a kibocsátott szoftverek száma a piacon.

A jogi és a pénzügyi szektorban a súlyos kockázatok miatt akad el a mesterséges intelligencia terjedése

Amikor a technológiai cégek próbálják átemelni ugyanezt a sikert más szektorokba, gyorsan falakba ütköznek. A jogi vagy a pénzügyi szférában a feltételek alapvetően eltérnek a kódolás világától. Ezekben a szektorokban hiányzik a nyilvánosan hozzáférhető, strukturált adattömegek jelentős része, ráadásul a tévedések kockázata is összehasonlíthatatlanul magasabb. Egy hibás kódsor legfeljebb hibaüzenetet dob a képernyőn, míg egy rosszul megfogalmazott jogi szerződés vagy hibás pénzügyi elemzés milliós veszteségeket és pereskedést vonhat maga után.

A többi iparágban az automatizáció így lényegesen lassabb és óvatosabb lépésekben halad. A pénzügyi és jogi területeken a mesterséges intelligenciát jelenleg leginkább az ellenőrzési folyamatok gyorsítására, a hatalmas adatmennyiségek átvilágítására és a sablonos feladatok kiküszöbölésére használják. Ahhoz azonban, hogy ezek a szektorok a szoftverfejlesztéshez hasonló adaptációs szintet érjenek el, nemcsak jobb modellekre, hanem az üzleti folyamatok és az adatkezelési szabályok gyökeres átalakítására lesz szükség.