Szigorú határidők és a felügyeleti kényszer mechanizmusa
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány a parlament elé vitte a magántőkealapok névtelenségének és jogi hátterének felszámolását célzó törvényjavaslatot. A módosítás értelmében a megbízott alapkezelő a szükséges befektetői határozat birtokában már nem csupán átadhatja, hanem jogilag köteles átadni az érintett alapok kezelését.
Amennyiben a leváltásról döntő felek és a távozó kezelő között húsz napon belül nem születik megállapodás az átadásról, a Magyar Nemzeti Bank határozattal kényszeríti ki a váltást.
A korábbi szabályok szerint az alapkezelők pusztán a tárgyalások elhúzásával vagy az együttműködés megtagadásával maguknál tarthatták a vagyont, ám a jegybanki beavatkozás ezt a kiskaput felszámolja.
Zeisler Judit kiemelte: „az állam dönthet úgy, hogy ha átveszi a kezelést, akkor máshova fektet. Az alapkezelők szerepe ebben az, hogy döntsenek a befektetésekről. Ha az állam veszi át az alapok kezelését, határozhat úgy, hogy kiszáll ezekből a cégekből, vagy más módon érvényesíti az adófizetők érdekeit.”
A felügyeleti lépések azért válnak sürgetővé, mert a 444 feltárása alapján a Gordiusz Magántőkealapban szeptemberben még kilencvenkilenc százalékos érdekeltséggel rendelkező Tiborcz István neve október végére kikerült a bejegyzésből, ahol már csak a Gránit Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója szerepelt.
A tulajdonosi átrendeződés kockázatai azonnal megjelentek a Diorit Magántőkealap körül. Vajon hogyan befolyásolja az állami fellépés a BDPST Group pozícióit a Budapest Marriott Hotel tulajdonlásában?
