Hétszáz forintos alku a mocsaras legelőért
Amikor a jogász 1806-ban elhunyt, a végrendeletében szokatlan ajánlatot tett Pest elöljáróinak. Pontosan 700 forintot hagyományozott a városra, ami abban a korszakban kiemelkedő vagyonnak számított, ám az adományhoz szigorú feltételeket szabott.
Kifejezetten megtiltotta a belvárosi elit temetőkben való díszes elhantolást, és azt kérte, hogy a városon kívüli, mocsaras Ökördűlő területén temessék el. Pest vezetése a jelentős pénzösszeg fejében beleegyezett abba, hogy megszentelt temetőn kívül alakítsanak ki sírhelyet a legelőn.
A föld alatti sírkamrát a kor ismert szakembere, id. Zitterbarth Mátyás építész falazta ki téglával, a felszíni sírkövet pedig Okenfusz János faragta ki. Horváth végakarata szerint a kőre nem kerülhetett se rang, se érdem: „Csak annyit írjatok: Volt.” A mocsár lecsapolása után a sír körül kiépült a Városliget, az eredeti történet pedig feledésbe merült. A Vasárnapi Ujság hasábjain már egészen más találgatások kaptak szárnyra a kőről.
