Hiába érzik és gondolják sokan úgy Magyarországon is, hogy nem csak a húszéveseké a világ, amikor az utazás kerül szóba, akkor sokan már a 30-as, 40-es éveikben, főleg ha már családot alapítottak és (kis) gyerekekkel élnek, az utazásra csak, mint kikapcsolódásra gondolnak. Ezzel szemben sok más kultúrában az idősebbek, a nyugdíjasok rendkívül érdeklődő, nyitott utazók, akik igyekeznek felfedezni a világ rengeteg szegletét.
A légiutas-kísérők 9 olyan dologról beszéltek, amiket nem ajánlott viselni egy repülőn
Nem célunk részletesen bemutatni azt, hogy a kínai középosztály az utóbbi években eljutott odáig, hogy külföldre is tudjon kirándulni: például Laoszba vagy Kambodzsába. Azonban érdemes lehet megemlíteni, hogy a kínai felső(bb) középosztály (amely magában egy jóval nagyobb halmaz, mint a világ összes magyar embere) egyre inkább képes arra, hogy többek között Európába utazzon egyszer-egyszer 1-2 hétre, sőt, már nemcsak a legnagyobb neveket látogatják meg, mint Londont, Párizst, Barcelonát, Rómát, Velencét, Bécset stb., hanem átmerészkednek a volt vasfüggöny keleti oldalára is és Prágát, Budapestet, Krakkót, esetleg Pozsonyt is beillesztik az európai vakációjukba.
Mindez természetesen a két évvel ezelőtti, vagyis COVID-19 előtti időket mutatja be, de a turizmusban jelenleg nagyon sok szereplő tekint optimistán a jövő évi, 2022-es szezonra. Igaz persze, hogy ez már 2020 őszén is így volt.
Ha pedig a saját, nyugati világunk kultúrkörében maradunk, mindenképpen meg kell említenünk az amerikai nyugdíjasokat, akik nemcsak egyénileg, de tengeri és folyami hajóval, busszal, akár biciklivel is gyakran fedezik fel az öreg kontinens csodáit. Mivel az Amerikai Egyesült Államokban nagyon kevés (átlagosan kb. két hét) az éves vakáció időtartama, sokan kivárják a nyugdíjas kort, hogy utazzanak a világban. Ez különösen szokásos a boomer generációban (kb. 1946 és 1964 között születettek, a második világháború utáni baby-boom [születési szám gyors megnövekedése] során).
De meg kell említenünk a német nyugdíjasokat is, akik sokszor egész életükben aktívan utaztak és ezt nyugdíjas korukban sem hagyják abba. Különösen sok esetben jellemző Európa felfedezése két keréken: nem véletlen, hogy a Duna folyó melletti bicikliút, a Donauradweg német kezdeményezés: nemcsak Németországban, Ausztriában és Magyarországon, de egészen a Fekete-tengerig (a romániai Konstancáig).
Milyen nemzetiségű nyugdíjasok szeretnek aktívan utazni?
Avagy miért utaznak a kínai, amerikai és német nyugdíjasok nagy számban aktív kirándulásokra, felfedezőutakra, míg a magyar nyugdíjasok ritkán?
Mielőtt tovább mennénk, azt azért ki kell jelentenünk, hogy Magyarország, még ha a világ összes magyar emberére gondolunk is (kb. 14-15 millió fő), akkor is rendkívül elmaradunk a több mint 83 milliós Németországtól, a közel 330 millió fős Amerikai Egyesült Államoktól, nem is beszélve az 1,4 milliárd fős Kínától (amelynek tehát a teljes magyar nemzet lakossága kb. 1%-a csupán). Ezek miatt 1000 főre lebontva egy magyar kiránduló nyugdíjas család vagy szervezett buszos út ugyanannyit „számít”, mint százszor ennyi kínai utazó.
1, A nyelvtudás sokszor nagy különbség
A magyar lakosság 57,6%-a nem beszél idegen nyelven, és mint tudjuk, a világban igen kevesen beszélnek magyarul (a magyar embereken és a magyarlakta területek lakóin kívül szinte senki).
Ha pedig a nyugdíjas korosztályról beszélünk, akkor még azok is hátrányban lehetnek, akik egy idegen nyelven beszélnek: mivel ez sok esetben az orosz, esetleg a német, azonban a népszerű desztinációk jelentős részében egyik nyelvvel sem lehet igazán elboldogulni.
Az amerikai nyugdíjasok talán még kevésbé beszélnek idegen nyelveket, azonban angolul lehet a legjobban elboldogulni utazás során, a Föld bolygó legnagyobb részén.
A német nyugdíjasok sokszor beszélnek angolul legalább középszinten, de a folyékony német nyelvtudás is nagyon sokszor jól jön Európa szinte minden táján.
A kínai nyugdíjasok nagyon ritkán beszélnek angolul vagy más európai nyelven, azonban sokszor a fiatalabb családtagjaikkal utaznak, akik pedig legalább alap- vagy középszinten beszélik az angolt.
2, Az utazási lehetőségek nyugdíj előtt
Említettük, hogy a németeknek az utazás egész életük során nagyon fontos, így nagyobb gyakorlatot szereznek ebben, mint más nációk tagjai. Az amerikaiak közül sokan vannak, akik nyugdíjas korukban hagyják el először az Amerikai Egyesült Államokat – vagy legalábbis Észak-Amerikát. Olyanok is sokan akadnak a már említett boomer generációból, akik először egyetem alatt vagy környékén, majd legközelebb nyugdíjas korban indulnak útra Európába, Dél-Amerikába vagy éppen Ázsiába.
A kínaiakban a vágy megvolt az utazásra az utóbbi évtizedekben, azonban a külföldi utazások a legutóbbi időkig kevesek (legalábbis a társadalom óriási népességéhez viszonyítva kevesek) kiváltsága volt. Most azonban sokan igyekszenek bepótolni az elmaradt utazásokat is és nagyon lelkesen indulnak útnak.
A magyar nyugdíjasok gyerekkorukban, a 40-es, 50-es években gyakorlatilag nem utazhattak a legtöbben, majd a 60-as évektől lassan lettek lehetőségek utazni, igaz, főleg a keleti blokk országaiban, de később nyugatra is. Igaz, az utazás sokkal körülményesebb volt, mint ma: mind a bürokráciának, mind a technológiai fejlettségnek köszönhetően.
3, Az anyagi helyzet
Erre az elefántra is ki kell térni, amely a szobában található és nem egy kambodzsai vadonban. Egy amerikai medián kereset nyugdíjas korban évente 47357 amerikai dollár, ez jelenlegi árfolyamon 15,28 millió forint, tehát havonta 1,27 millió forint.
A német átlagos nyugdíj 1290 euró havonta, ez a jelenlegi árfolyamon 473.000 Ft.
A kínai átlagos nyugdíjak ezektől nagyban elmaradnak, egyes adatok alapján a magyar nyugdíjaktól is. Azonban még mindig sokan vannak, akik a kínai átlagos nyugdíjaknál jóval magasabb összeget visznek haza és megengedhetik maguknak az utazást.
Jelenleg Magyarországon az átlagos nyugdíj havi 145.000 Ft körül mozog, míg a medián nyugdíj összege 127.000 Ft. (A medián a statisztikában a középértéket jelenti: itt azt jelenti, akinél egyenlő számú személy kap alacsonyabb és magasabb nyugdíjat kézhez.)
Mit tehetünk azért, hogy jobb anyagi helyzetben legyünk nyugdíjas korban?
Hiába vannak olyanok, akik imádják a munkájukat, nemigen tudunk olyan embert elképzelni, aki azt akarja, hogy rá legyen kényszerítve, hogy 65 éves kora (vagy ki tudja, hova fog nőni a nyugdíjkorhatár) után is dolgozzon.
Ezért mindenképp érdemes előre gondolkodni: ennek számtalan módja van, de nem véletlen, hogy a magyar állam is támogatja a nyugdíj előtakarékosságokat. Ezek 2014 óta törvényben is le vannak fektetve: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Ez azonban nem azt jelenti, hogy három termék érhető el a piacon, hanem azt, hogy ezen a három termék kategórián vagy -családon belül több tucat termék választható ki, attól függően, hogy ki mennyit akar kockáztatni, keresni és általánosságban véve foglalkozni mindezzel.
Ahhoz, hogy a legjobb megoldást találjuk meg (amely akár több millió forinttal többet vagy kevesebbet is jelenthet a nyugdíjba vonuláskor), érdemes lehet valamennyit utánaolvasni a témának, majd ezután (vagy akár enélkül is) kapcsolatba lépni egy független nyugdíj szakértővel, akinek rálátása és hozzáférése van akár egy tucat pénzintézet termékeihez.
