Több milliárdos túlárazásokról, közvetlen miniszterelnöki utasításokról és az állami informatikai közbeszerzések rendszerszintű manipulációjáról beszélt a Partizánnak Vályi-Nagy Vilmos. A második Orbán-kormány infokommunikációért felelős államtitkára részletesen bemutatta, miként alakult át a kormányzati megrendelések rendszere az elmúlt évtizedben. Állítása szerint a döntések jelentős része szakmaiatlan és ráfizetéses volt az állam számára, miközben a kiválasztott magánvállalkozások rendkívüli profitra tettek szert. A Fidesz sajtófőnöke, Havasi Bertalan kacsának minősítette a miniszterelnökre vonatkozó állításokat, a felhozott cégcsoport pedig büntetőeljárást indít a volt államtitkár elle – idézte fel a Telex.

Az egykori államtitkár az interjúban felidézte az Antenna Hungária állami visszavásárlásának részleteit. Tájékoztatása szerint a francia TDF Grouppal lefolytatott tárgyalásokon sikerült a kezdeti 61-62 milliárd forintos vételárat 48 milliárdra lealkudniuk. Amikor azonban erről beszámolt a Parlamentben Orbán Viktor korábbi miniszterelnöknek, ő személyesen utasította arra, hogy duzzasszák fel az összeget 53 milliárd forintra. A tárgyalóasztalhoz visszatérve végül a cégben lévő készpénzállomány miatt közel 56 milliárd forintot fizetett kimentésként a magyar állam. Vályi-Nagy a döntéssel kapcsolatban megjegyezte: „Egyrészt nem értettem, másrészt meg nagyon is értettem, hogy miről szólhat ez a történet.”

Vályi-Nagy Vilmos szerint a 4iG fura dominanciája uralta a piacot

A volt államtitkár szavai szerint az állami informatika területén fokozatosan nőtt a rossz, tisztán pénzszivattyúként működő projektek aránya. Példaként hozta fel a gödi kormányzati adatközpontot, amire 15 milliárd forintot költött el az állam, ám a helyszínen egy betonszarkofágon kívül semmi nem épült meg. Hasonló aránytalanságokat említett az e-ingatlan rendszernél és a digitális állampolgársághoz kapcsolódó szerződéseknél is. Ez utóbbi szerinte 10 milliárd forintból megvalósítható lett volna, ám a végleges kontraktusok értéke eléri a 100 milliárdos nagyságrendet.

A közbeszerzési piacon kialakult helyzetet illusztrálva Vályi-Nagy kijelentette, hogy a 4iG munkatársai hónapokkal a kiírások előtt hozzáfértek a tervezett pályázatokhoz. Állítása szerint a cégnek vétójoga volt a konzorciumi tagok kiválasztásában, és meghatározhatta a vezető szereplőket. A volt államtitkár úgy fogalmazott: „Nélkülük egy PC-t sem lehetett Magyarországon az állam részére eladni.” A túlárazott beszerzésekből származó extraprofit elosztási arányai is megváltoztak: a tendert elnyerő cégnek egyes esetekben csak a haszon egyhatoda maradt, míg a többit érdemi munkát nem végző szereplők vitték el.

A 4iG valótlan rágalomnak nevezi az állításokat és feljelentést tesz

Az interjúban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál lefolytatott nyomozásokról is szó esett. Vályi-Nagy állította, hogy a Fuzik-ügy néven ismertté vált fiktív számlás rendszerben a 4iG is érintett volt, de az eljárásból kimaradtak a politikai szereplők. Amikor a NAV nyomozói kellemetlen nevekig jutottak el, a politika leváltotta a teljes, 100–120 fős nyomozati vezetést. Az ügyet áthelyezték egy vidéki hivatalhoz, ahol már csak 4–6 ember foglalkozott vele, a gyanúsítottak kellemetlen vallomásait pedig a törlések után újrafelvették. Szerinte több száz hasonló eljárást fektettek el az ügyészségen és az adóhatóságnál.

A Partizánban elhangzottakra a 4iG cégcsoport közleményben reagált. A vállalat álláspontja szerint a videó „Jászai Gellérttel és a 4iG-vel kapcsolatban súlyos ténybeli tévedések, félrevezető csúsztatások, valamint rosszindulatú és valótlan állítások sorát tartalmazza”. A cég szerint Jászai Gellért nem ismeri Vályi-Nagyot, aki konspiratív módszerekkel igyekezett információkat gyűjteni róla. A cégcsoport közölte: „A 4iG Nyrt. és Jászai Gellért haladéktalanul büntetőfeljelentést tesznek Vályi-Nagy Vilmossal szemben, egyúttal vizsgálják a Partizán szerkesztőségének az interjú közlésével összefüggő jogi felelősségét is.”