Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
A festmény már 1910 óta tartozik az oslói múzeum gyűjteményébe, de csak a hetvenes években kérdőjelezték meg eredetiségét. Több szakértő felvetette, hogy fontos, a kép eredetét meghatározó részletek hiányoznak a műről. Mások viszont arra hivatkoztak, hogy a stílusa és a mű színvilága egyértelműen Van Goghhoz köti az alkotást – ismertette a kutatást az artnet.com művészeti portál.
A szakértők megállapították, hogy az önarckép elkészülte után Van Gogh két barátja, Joseph és Marie Gioux tulajdonába került, akik Arles-ban éltek. Az azonban továbbra sem világos, hogy pontosan mikor kapták a művésztől a képet. Azt sem sikerült maradéktalanul tisztázni, hogy a festmény Arles-ban, Saint-Rémy-de-Provence-ban vagy Auvers-sur-Oise-ben készült. A vizsgálat azonban egyértelműen igazolta, hogy a képet teljes bizonyossággal Van Gogh festette.
A kutatás során a mű születését a festő egy bátyjának, Theónak címzett leveléhez kapcsolták, amelyet a művész 1889. szeptember 20-án írt. A levél egyúttal azt is bizonyítja, hogy az önarckép nagy jelentőséggel bírt Van Gogh számára, mivel első nagyobb pszichotikus rohamához és az azt követő szanatóriumi kezeléséhez fűződik. A levélben a festő arról számol be fivérének, hogy az önarcképpel betegségét próbálta kifejezni.
Félt elismerni, hogy olyan elmeállapotban lenne, mint a körülötte lévő betegek, valószínűleg azért festette meg magát, hogy segítsen neki feldolgozni, mit lát a tükörben: egy olyan embert, aki nem szeretne lenni – értelmezte az alkotást Louis van Tilborgh, az amszterdami Van Gogh Múzeum vezető kutatója, az Amszterdami Egyetem művészettörténésze. Hozzátette:
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Részben ez teszi a festményt figyelemre méltóvá és akár terápiás jelentőségűvé.[/perfectpullquote]
A szakértők szerint a kép augusztus 22-e után, de még szeptember előtt született, és megelőzte azt a két híres, 1889-es önarcképet, amelyek jelenleg a washingtoni Nemzeti Galéria és a párizsi Orsay Múzeum gyűjteményében láthatók.
Rengetegért árverezték el Vincent van Gogh fegyverét, ami által öngyilkos lett
A Drouot aukciósház 40 és 60 ezer euró közötti leütési árra számított, új tulajdonosa, egy magángyűjtő, aki nem kívánta kilétét felfedni, 162 500 eurót fizetett érte. Amikor Vincent van Gogh 1890. július 27-én meglőtte magát, még vissza tudott vánszorogni abba a fogadóba, ahol annak idején lakott, ám 30 órával később belehalt sérüléseibe.
A festményt a Van Gogh Múzeumban lehet megtekinteni, és a múzeum február 21-én megnyíló új portrékiállításában is helyt kap. A májusban záró tárlat után visszakerül Oslóba.
