Burkolt kényszerítés és a régiók közötti toborzási verseny
Amennyiben az érintett a kézbesítést követő húsz napon belül nem jelenik meg a hadkiegészítő parancsnokságon, automatikusan korlátozzák az alapvető jogait. Nem indíthat egyéni vállalkozást, megtiltják számára az ingatlanügyletek lebonyolítását, bevonják a jogosítványát, és kizárják a banki hitelfelvételekből is.
A nyílt utcai razziák helyett a hatalom a rejtett toborzásra támaszkodik: eladósodott polgárokat, munkanélkülieket és megbukott egyetemistákat igyekeznek a hadseregbe terelni. A feladatot a regionális kormányzókra delegálták, ami komoly területi egyenlőtlenségeket szült a szerződéses katonáknak kifizetett belépési pénzek terén.
Nyikolaj Mitrohin szociológus elemzése szerint a tehetős régiók gyakorlatilag felvásárolják a szegényebb vidékek hadköteleseit. A jómódú Szverdlovszki területen a belépési bónusz elérte a 3,1 millió rubelt, ami csaknem négyszerese a szegényebb Sziktivkarban kínált összegnek, így sokan más közigazgatási egységekbe utaznak aláírni a szerződést.
Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász rámutatott, hogy a veszélyek miatt a hadsereg ma leginkább az alacsonyan képzett, kilátástalan helyzetben lévő rétegeket vonzza a jelentős haláleseti juttatások ígéretével – számolt be róla az Economist. A külföldre távozó Dmitrij azonban nem kér ebből a kalkulusból, és Isztambulban keres munkát: „Oroszországban akarok élni, de nem ilyen kockázatokkal” – tette hozzá az elmenekült szakember az Economist beszámolója szerint.
