A Képviselőház és a Szenátus egymásra mutogatnak, amiért nem tudnak megegyezésre jutni a Capitoliumot érintő szexuális visszaélések megfékezését célzó jogszabály megalkotását illetően.

A Capitoliumon történt szexuális zaklatások esetén irányadó eljárást megreformáló szabályozás a Kongresszus parkolópályáján vesztegel. A Képviselőház és a Szenátus közötti folyamatos feszültség eredményeként a törvényjavaslat több mint 6 hónapja megakadt.

A Képviselőház tagjai azt állítják, társaik a Szenátusban nem akarják feloldani a saját #MeToo szabályozásuk közötti eltéréseket. A Szenátus szerint viszont ők mindent megtesznek, hogy olyan javaslattal álljanak elő, amelyet mindkét oldal el tud fogadni.

A Képviselőház februárban két, szexuális zaklatással foglalkozó törvényjavaslatot terjesztett elő. Az első új hivatalt hozna létre a szexuális visszaélések áldozatainak támogatására a Capitoliumon.

A második arra kötelezné a Kongresszus szexuális zaklatással vádolt tagjait, hogy az eljárás költségeit saját zsebből fizessék, ne pedig kongresszusi költségvetésből, az adófizetők pénzén. Utóbbi a leginkább vitatott javaslat a Szenátusban, különösen a republikánus férfiak körében, akik az elnök saját #MeToo-s verzióját akarták tárgyalni.

A megosztottság okait így magyarázza Bradley Byrne, republikánus alabamai képviselő: 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Néhány szenátor nagyon erősen azt érzi, hogy túl messzire mentünk a törvényjavaslatunkkal, és sokkal enyhébb eljárást akarnak. Nem hiszem, hogy ez volna az, amit az emberek elvárnak tőlünk.   [/perfectpullquote]

Az elmúlt 10 hónapban, amióta a Harvey Weinstein-ügy országos mozgalmat indított el, a Kongresszus mindkét kamarájának honatyái közül sokan lemondtak szexuális zaklatás vádja miatt. A capitoliumi leszámolás magával sodorta John Conyers-t, a legrégebb óta szolgáló demokrata képviselőt. Hasonló sorsra jutott Al Franken szenátor is, akiről egykor úgy tartották, nagyszerű szószólója a női jogoknak.

Letöltés
Kirsten Gillibrand Szenátor A Capitoliumi #Metoo Törvény Elfogadását Sürgeti / Fotó: Reuters / Yuri Gripas

Májusban Kirsten Gillibrand szenátor megelégelte, hogy a Szenátus vezetése semmit nem tesz a törvényhozás előmozdítása érdekében. Pedig az szerinte különösen annak fényében lenne égetően sürgős, hogy folyamatos iramban érkeznek vádak a Kongresszus tagjaival szemben szexuális visszaélések miatt.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Miközben gyakorlatilag az ország valamennyi egyéb területe úgy tűnik, sokkal komolyabban veszi ezt a témát, és legalább megpróbálnak intézkedéseket tenni a munkahelyeik megváltoztatása érdekében, a Kongresszus épp ellenkezőleg, behúzza a kéziféket   [/perfectpullquote]

– fakadt ki akkoriban Gillibrand. 

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Még egyszer: ez a probléma egyenesen belebámul az arcunkba, mi pedig félrenézünk   [/perfectpullquote]

– tette hozzá a szenátor asszony.

 

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet

magyar peter alkotmanymodositas tisztito tuz polt peter eltavolitasa

„Azonnal menniük kell!” – Magyar Péter elindította a Tisztító Tűz hadműveletet, Polt Péter mellett még három alkotmánybírót távolít el

Polt Péter, a Tisza Párt és az Alkotmánybíróság átalakítása körüli parlamenti csatározások teljesen új szakaszba léptek a hétfői napon benyújtott módosító javaslatok nyomán. Az új kormányzati elképzelések egy rendkívül egyszerű, de annál hatékonyabb jogi lépéssel szabnának gátat a jelenlegi összetételben működő testület munkájának.

gulyas gergely kanadai-magyar-allampolgarsag-mutyi-utlevel

Titkos kanadai akták buktatták le a fideszes elit jövedelmező útlevélbizniszét, Gulyás Gergely embere milliókat kaszált a HVG szerint

A Külügyminisztérium belső átvilágítása során a diplomaták több olyan gyanús kanadai állampolgársági aktára bukkantak, amelyek a korábbi kormányzati ciklusokban születtek. Velkey György külügyi államtitkár nyilvánosan is bejelentette, hogy a vizsgálatok szerint az államérdekre hivatkozva komoly visszaélések történtek a honosítási eljárások során a tengerentúlon.

tisza-ketharmad-alaptorvenymódositas-magyar-peter-vizsgalobiztossag

„Egy politikai furkósbotként működő hivatal” – Csodafegyvert adna a kormány és a saját maga kezébe a Tisza-kétharmad

A Tisza-kormány, Melléthei-Barna Márton képviselő vezetésével, átfogó Alaptörvény-módosítást indított, melynek célja a miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő limitálása, ami megakadályozná Orbán Viktor visszatérését, valamint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolása Magyar Péter ígéretének megfelelően.