Kapcsolódó cikk
Az ügy előzménye, hogy 2026. március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) két páncélozott járművet állított meg Magyarország területén, amelyekben összesen 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán állami tulajdonú bank álláspontja szerint a szállítmány a Raiffeisen Bank Austriával kötött nemzetközi megállapodás keretében, a nemzetközi fuvarozási szabályoknak és az európai vámeljárásoknak megfelelően közlekedett. A magyar hatóságok azonban pénzmosásra hivatkozva lefoglalták a vagyont, amelyet azóta sem adtak vissza.
Orbán, aki „nem tud mindig gyűlölettel nyerni"
Zelenszkij az interjúban nemcsak a pénzügyi vitáról, hanem a magyar választási eredmény okairól is határozott véleményt mondott. Szerinte Orbán Viktor azért bukott el, mert kampányát Ukrajna-ellenes üzenetekre és gyűlöletre építette: „Nem lehet mindig gyűlölettel nyerni. Taktikailag lehet győzni, de stratégiailag biztosan csak veszíteni lehet. A magyarországi választás Orbán stratégiai veresége” – szögezte le. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a viszony javítására maga részéről mindvégig nyitott maradt, még akkor is, amikor Budapesten Zelenszkij-ellenes plakátkampány zajlott.
Kapcsolódó cikk
Zelenszkij és Orbán viszonyának mélypontja nem véletlenül esett egybe az aranykonvoj-botrány időzítésével. Lázár János leköszönő miniszter korábban maga is elismerte, hogy a lefoglalás szándékos volt, és arról is beszélt, hogy Magyarország addig tartja vissza a pénzt és az aranyat, amíg Ukrajna nem állítja helyre az olajtranzitot a Barátság-vezetéken. Az ukrán fél mindezt „állami terrorizmusnak” és „túszejtésnek” minősítette, és jogi eljárást is indított a vagyon visszaszerzéséért. Az Oschadbank elnöke ráadásul jelezte, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a magyar fél lépései veszélyt jelentenek az EU valutastabilitására.
Az Oschadbank március 5. óta teljesen leállította a készpénzszállítást Magyarországon keresztül – az ukrán valutakereslet azóta kizárólag az Ukrán Nemzeti Bank saját tartalékaiból fedezhető.
A diplomáciai feszültség mögött egy hosszabb ideje eszkalálódó kétoldalú vita húzódik meg. A pénzszállító járműveket március 12-én a NAV visszaadta az Oschadbanknak, de a készpénzt és az aranyat továbbra is lefoglalva tartják. A magyar kormány egy külön rendeletben rögzítette, hogy az értékek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és azokat a vizsgálat lezárultáig visszatartja. Az Oschadbank ezzel szemben jogi eljárást indított, és a lefoglalás jogszerűségét kezdettől fogva vitatta – arra hivatkozva, hogy a szállítmány érvényes nemzetközi engedéllyel, teljes dokumentációval rendelkezett.
Kapcsolódó cikk
Az aranykonvoj-ügy tehát Magyar Péter első komoly diplomáciai próbatétele lesz: a leendő miniszterelnök egyszerre kell, hogy megmutassa, képes-e az Orbán-korszak örökségét kezelni, miközben az ország uniós és szomszédsági kapcsolatait is rendezi. Zelenszkij a Tisza Párt magyarországi választási győzelmét olyan fejleménynek nevezte, amely Ukrajna, Magyarország és az egész Európai Unió számára egyaránt előnyös. Hogy az optimizmus tárgyalóasztalnál is megállja-e a helyét, az a következő hetekben derül ki.
Magyar Péter már a választás másnapján leszögezte: Magyarországon mindenki tudja, hogy a háborúban Ukrajna az áldozat – ezzel egyetlen mondatban számolt le az orbáni külpolitika alapvetésével.
A lefoglalt ukrán milliók ügye nem csupán egy bonyolult jogi vita: valójában az Orbán-korszak egyik legdurvább geopolitikai húzásának következménye, amelyet az új kormánynak kell majd feloldania. Zelenszkij azzal, hogy egyenesen Magyar Péterhez fordul, és nyilvánosan lopással vádolja az előző miniszterelnököt, egyértelművé tette: Kijev a magyarországi rendszerváltásban nemcsak szimbolikus, hanem nagyon is kézzelfogható lehetőséget lát. Az aranykonvoj sorsa így az egyik első mérföldkővé válhat abban, hogy az új magyar kormány valóban szakítani tud-e az elődje örökségével – és hogy a szomszédi viszonyok Kelet felé is rendeződhetnek-e.
Kapcsolódó cikk