Április 11-én, a költészet napján a Magvető Kiadó irodalmi kávézót nyit a Dohány utcában. De miért kell Esterházy Péter, Pilinszky János, illetve a kortárs magyar élvonal kiadójának saját kávézó?
Nem kell senkinek sem bemutatnunk, hogy a 19. században milyen ismert szerzők jártak a Pilvax kávézóba. A Pilvax elődjét Privorsky Ferenc kávés alapította Café Renaissance néven az akkori Úri utcában (Herrengasse, ma: Petőfi Sándor utca) 1838-ban. Nevét későbbi tulajdonosáról, Pilvax (eredetileg Pillwax) Károlyról kapta, aki az 1840-es években működtette a kávéházat a pesti belvárosban. A kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen itt reggelizett. Az ifjak között volt – többek között – Vásárhelyi Pál és Vajda János költő. Nem véletlenül említettük meg a Pilvax kávézót, hiszen az eredetileg április 11-én induló projekt próbaüzeme március 15-én startol.
Mert régóta szerettünk volna egy olyan találkozóhelyet, ahol szerzők és olvasók egyaránt otthonra lelnek, ahol megvásárolható minden magvetős könyv, ahol kötetbemutatók, kisebb színházi előadások és rendhagyó irodalomórák várják a szépirodalom barátait, és persze remek a kávé, kiválóak a borok, és még reggelizni is lehet
– írja a Magvető Café elindulását bejelentő közös Facebook-bejegyzésében Dávid Anna kiadóvezető, Nyáry Krisztián művészeti vezető és Páli Orsolya leendő üzletvezető.
Ha sikeres lesz a projekt, akkor remélhetőleg hasonló törzshellyé válhat a Magvető Café, mint a Pilvax. Üzleti szempontból is kifizetődő, hiszen egy újabb offline platform nyílik, ahol a kiadó köteteit olvasgatni, megvásárolni lehet. Sőt, a kávézónak köszönhetően a saját programjaikat is a tulajdonukban lévő helyszínen tarthatják meg.
Az idő lassú és elegáns múlásának és múlatásának színtere, a pillanat és nem a pillantás tere, a káprázaté, a játék tere, a csalásé, a félreértésé, a szándékos félreértésé
– ábrándozott egykor az ideális kávéházról Esterházy Péter, és most, sok évvel később úgy döntöttünk, belevágunk.
