Most a Telex bemutatta az egyik kulcsdokumentumot. Lázár János egyik munkatársa írta alá azt az átadás-átvételi iratot, amelyben a távozó kormány felhívja az új miniszter figyelmét, hogy „a költségvetési törvény első melléklete nem tartalmazza teljeskörűen egyes – az Építési és Közlekedési Minisztérium saját hatáskörében megvalósítandó – projektek, valamint az ellátandó szakmai feladatok 2026. évben felmerülő tényleges forrásigényét.”

A három tétel és a valódi számok

A dokumentumban három konkrét hiányzó tétel szerepel. Az első és legnagyobb: 175,6 milliárd forint szükséges forrás a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjaként – miközben a költségvetés csak 210 milliárdot tartalmaz erre, annak ellenére, hogy 2025-ben az állam 410 milliárdot fizetett ki ugyanerre a célra. Az alultervezés tehát már a számokból is látható volt.

A második tétel a Budapest–Belgrád-vasútvonal 87,7 milliárd forintos forrásigénye. A büdzsében a „nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések” nevű sorban mindössze 44,5 milliárd forint szerepel – ebből a 87,7 milliárd biztosan nem jönne ki. A harmadik tétel az iváncsai iparvágány 22,3 milliárd forintnyi fejlesztési költsége, amelyhez kapcsolódó előirányzat egyáltalán nem szerepel a jelenlegi költségvetésben – holott egy 2022-es kormányhatározat ezt az „állami vasútfejlesztési beruházások” sorhoz rendelte, ahol idén mindössze 6,7 milliárd forint szerepel.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A három tétel együtt 285,6 milliárd forint – ez az az összeg, amelyről az Orbán-kormány maga is elismerte az átadás-átvétel során, hogy nincs benne a büdzsében.

A költségvetést a választásokig 24-szer módosították – és még így is ekkora hiányt hagytak hátra. Az érintett előirányzatok egy része ugyan túlléphető a kormány jóváhagyásával, de ez azt jelenti: a Tisza-kormánynak most saját hatáskörben kell előteremtenie azt a pénzt, amelyet az előző kormány szándékosan nem vett fel a tervekbe.

Lázár János minisztériumának munkatársa maga ismerte el az átadás-átvételi dokumentumban: 286 milliárd forint hiányzik a költségvetésből. A gyorsforgalmi úthálózatra 175, a Budapest–Belgrád vasútra 87, az iváncsai iparvágányra 22 milliárd – egyik sem szerepel a büdzsében.

A most nyilvánosságra kerülő dokumentum nem Magyar Péter vádja – hanem a leköszönő Fidesz-kormány saját beismerése. A 286 milliárd forintnyi elrejtett kiadás az örökölt fiskális helyzet egyik legsúlyosabb eleme. Hogy ezt az összeget honnan teremti elő az új kormány, az a következő hetek pótköltségvetési vitájának kulcskérdése lesz.