Internetes mémek forrása lett egy 3000 éves, szertartásokhoz használt aranymaszk, amelyre nemrégiben bukkantak egy ásatáson a dél-kínai Szecsuanban.
3000 éves aranymaszk mögött bújkáló Hello Kitty
A műkincs egyike volt annak a mintegy 500 bronzkori emléknek, amelyeket a Szanhszingtuj nevű ásatáson tártak fel. Szakértők szerint a leletek révén a területet időszámításunk előtt 316 előtt uraló Su államról szerezhetők újabb ismeretek. A királyság a kutatók szerint az egyike volt a selyem egyik fontos forrásának.
Az ásatáson előkerült, csonka arcmaszk mindazonáltal mémként terjedt el a kínai interneten, miután szombaton bemutatták a legújabban feltárt leletek között.
Az internetezők a popkultúra népszerű alakjainak arcára illesztették az aranymaszkot, a képek pedig bejárták a kínai közösségi hálózatokat. A kínai Twitterként is ismert Weibo mikroblogon a vonatkozó témát csaknem 4 millióan nézték meg.
A trendbe a műkincset őrző múzeum is bekapcsolódott és egy animált zenés videót is megosztottak, amelyben több, az ásatásról előkerült darab mellett felbukkan az aranymaszk is.
A 20. század legfontosabb régészeti lelőhelye
A Szanhszingtuj romokat 1929-ben fedezte fel egy földműves, és a huszadik század egyik legfontosabb régészeti lelőhelyének tartják. Mostanra összesen több mint 50 ezer leletet ástak elő a Csengtutól mintegy 60 kilométerre fekvő területen. A tárgyak hat, 3,5 és 19 négyzetméter közötti alapterületű áldozati kamrából kerültek elő, melyeket a Su civilizáció jólétért és békéért fohászkodó szertartások körében használt áldozatok bemutatására. A feltárt leletek között egyebek mellett bronzból és elefántcsontból készült tárgyak is voltak.
Kapcsolódó cikk
Zárolta a Kínai Népköztársaság amerikai nagykövetségének fiókját a Twitter
Az ásatásokon résztvevő egyik kutató elmondta: még eddig sosem látott bronztárgyak is előkerültek, ezek közül néhány darabon például bizarr kinézetű sárkány- és marhadíszítések láthatóak – írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Más bronztárgyak ugyanakkor hasonlóak a Jangce mentén más területekről is előásottakhoz, ami a kínai kutatók szerint a gyakori cserékre, kapcsolattartásra utal. Az ásatások eredményeit Hszi Csin-ping kínai elnök is méltatta, hangsúlyozva, hogy azok rávilágítanak a kínai civilizáció eredetére, valamint az emberi civilizációhoz tett jelentős hozzájárulására.
Kapcsolódó cikk
Fang Fang, az ismert kínai írónő vuhani vírusnaplója magára haragította egész Kínát